Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1247 nem erősítette, inkább gyengítette a kormányt: a jóváhagyást nem egészítették ki a továbblépéshez szükséges elképzelések, amelyekre pedig lett volna igény, és amelyeket így maguk az érdekeltek vetettek fel és valósítottak meg. Nagy Imre ismét lépéshátrányba került. A hatalomváltásnak számos módozata volt. Több településen az addigi tanácsokat ellenőrző vagy felváltó forradalmi bizottságok vették át az irányítást. Sok helyen katonai tanácsok,3 9 paraszttanácsok (is) alakultak, s igen gyakori volt, hogy a gyárak, vállalatok munkástanácsai jelöltek ki tagokat, ellenőröket a forradalmi helyhatalmi szervekhez. Az események alakulását számos tényező befolyásolta: a régi vezetés helyi megítélésé, a forradalom alatt élre kerültek személyes tulajdonságai, a település lakosságának összetétele, vagyoni, politikai, vallási megosztottsága, a fővárostól vagy a nagyvárosoktól való távolság, az információközvetítés módjai, a helyi katonai jelenlét stb. Ritka volt a gyökeresen forradalmi, már-már anarchista megoldás, amelyre Újpest a példa. Ott a helyiek teljes hatalomcserét hajtottak végre, és a létrejött új helyi hatalom autarkiára rendelkezett be. Ahogy a megtorló hatóságok találóan megjegyezték: az újpesti vezető, Kósa Pál államot rendezett be az államban.4 0 (A fővároshoz tartozó, de 1950 előtti különállásából adódó sajátosságait megőrző Újpest forradalmasodása Budapesten nem tekinthető tipikusnak. A fővároshoz csak hat éve tartozó település még őrizte az önálló önkormányzatiság emlékeit, s a város szívében történtek híre a közelség miatt késedelem nélkül juthatott el az újpestiekhez.) A forradalmi bizottságok tevékenységük alapján két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek változtatásokkal ugyan, de tovább engedték működni a régi államhatalmi szervet, vagyis a tanácsi apparátust, és csak politikai ellenőrzést gyakoroltak fölötte, valamint azokra, amelyek teljes egészében átvették a település irányítását, meghagyva természetesen azokat a tisztviselőket, akik nyíltan a forradalom mellé álltak vagy megbízhatónak bizonyultak. A pártállami diktatúra választott önkormányzati testületeinek, a ritkán összeülő tanácsoknak nem volt igazán politikai jelentőségük. A forradalom előtti utolsó tanácsválasztás 1954-ben volt, amely a korábbiaknál némileg nagyobb teret engedett a helyi érdekeknek, és a diktatúra 1953 nyári lazulásának következtében a tanácsba bekerültek olyanok is, akik településük, járásuk, megyéjük szolgálatát fontosabbnak tekintették a központi igények kielégítésénél. Az 1954-ben újjászervezett Hazafias Népfront az 1955-ös rákosista visszarendeződés után leginkább a választott tanácsi testületeken keresztül őrizhette a Nagy Imre-féle mérsékelt reformperiódus értékeit. Ezzel magyarázható elsősorban, hogy nem egy tanácstag a forradalmi bizottságba is átkerült. 39 1956-ban a katonatanácsok elnevezés is előfordult. Itt a katonai tanács elnevezést használjuk: így az 1956-os katonai forradalmi szerveket könnyebb megkülönböztetni az 1918-1919-ban létesültektől. 40 Budapest Főváros Levéltára (BFL), Fővárosi Főügyészség iratai, TÜK büntető iratok (XXV 60/e.). Kósa Pál és társai-per. Rainer M. János: Helyi politikai szerveződés 1956-ban: az újpesti példa. In: Az ostromtól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához 1945-1956. Szerk. Bencsik Zsuzsanna, Kresalek Gábor. Budapest, Budapest Főváros Levéltára, 1990. 101-112.
