Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1248 STANDEISKY ÉVA A demokratikus önkormányzatiság iránti megnövekedett igény a forradalom egyik legfőbb jellemzője. Több újonnan alakult forradalmi bizottság törvényes keretet kívánt szabni a változásoknak, amit az is bizonyít, hogy visszahívták a tanácstagokat. A többnyire népgyűléseken, közfelkiáltással választott forradalmi bizottsági tagok a formálisnak tartott korábbi tanácstestület helyett képviselték a népakaratot. Legitimitásuknak eleve határt szabott megválasztásuk módja, hiszen csupán a forradalom idején aktív helyieknek köszönhették tisztségüket. Az adott körülmények között nem is volt mód másra: a minden választópolgár véleményére számító demokratikus választáshoz nyugodt körülmények, szervezettség és legfőképpen idő követeltetik: egyik sem a forradalmak sajátja. 1956-ban a minimális feltétel, az ideiglenes alkotmányozás lehetősége sem volt adott. A forradalmi önkormányzati testületek egyik alapvető funkciója az új, operatív irányító testületek megválasztása, illetve a régiek átalakítása, ellenőrzésük megszervezése lett. Ellenőrzött, irányított pártállami tanácsok „A községekben legnehezebb a helyzet, a pártszervezetek sehol sincsenek, nemzeti forradalmi bizottságok viszik az ügyeket. A forradalmi tanács sok helyen félreállítja a tanácsokat" - jelentette az MDP KV Somogy megyei instruktora.4 1 Jután birtokos parasztok döntöttek a helyi hatalomról: kilenctagú Gazdatanácsot alakítottak, és a kultúrteremben tartott falugyűlésen felmentették, ezután visszahívták a korábbi községi, járási és megyei tanácsi testületi tagokat, majd megválasztották az újakat, akik közé régi tanácstagok is bekerültek, immár legitim módon: az összegyűltek által szentesítve. Az ellenőrzésük alá vont tanács megmaradt: egyrészt, hogy folyamatos legyen az ügyvitel, másrészt hogy legyen idejük a végleges hatalomcsere előkészítésére. Az összegyűlt helyiek felhatalmazták a forradalmi bizottság funkcióját ellátó Gazdatanácsot a helyi irányítás ellenőrzésére, a nemzetőrség megalakítására és a helyi tulajdonviszonyok átrendezésének előkészítésére. A jegyzőkönyvet szövegező gazdatanácstagok gondosan ügyeltek arra, hogy demokratikus legitimációjuk kitűnjön a szövegből: hangsúlyozták, hogy hatalmuk a népgyűlés döntésén alapul. „A gyűlés javaslatára feloszlatták az összes szervezeteket és bizottságokat, és elrendelték a megyei és járási tanácstagok azonnali visszahívását. [...] A gyűlés úgy határozott, hogy a vb-elnök, a vb-titkár és a párttitkár maradjon, és az új választásokig viseljék tisztségüket". A gyűlés kötelességükké tette, „hogy munkájukat a továbbiakban becsülettel, a nép érdekeinek megfelelően" végezzék.4 2 Kábán a „nép bizalmából" „felelős helyre ültetett" Forradalmi Bizottmány meghagyta a tanácsot, és maga alá rendelte azt. Állandó irányítóul saját 41 1956. október 29. Vida István (szerk.): 1956 és a politikai pártok: politikai pártok az 1956-os forradalomban, 1956. október 23. - november 4. Válogatott dokumentumok. Szerk. Vida István. Budapest: MTA Jelenkorkutató Bizottság, 1998. 117. 42 Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Szerk.: Szántó László. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 1995. 95.
