Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1246 STANDEISKY ÉVA korabeli dokumentumrészlet magabiztosságról és tettrekészségről tanúskodik. Az a meggyőződés olvasható ki belőlük, hogy a helyiek magukra utaltan, országos irányítás nélkül is képesek saját szűkebb és tágabb közösségük életét megszervezni. A forradalmi bizottságok önállóan dönteni képes, független, demokrata kus népképviseleti szervek voltak, amelyek élére — a hatalmi központosításra épülő diktatúra ellenpólusaként — általában a települések legmegbecsültebb, legtekintélyesebb lakói kerültek. A legtöbb forradalmi helyhatalmi szerv törekedett arra, hogy benne településük minden szociális és foglalkozási rétege, a településen található valamennyi vállalat és üzem kapjon képviseletet. A vágyott önkormányzatiság főbb elemit a követeléslisták tartalmazták. Az egyenlít, titkos, közvetlen választást nem csupán országosan, hanem a településen is igényelték.3 7 Ennek kitágítása volt a megszüntetett egyletek, körök, gazdaszervezetek, paraszti érdekképviseleti szervek visszaállításának követelése. „A falu a helyi vezetőit is titkosan és közvetlenül válassza meg [...] A földműves-szövetkezeteknél valóságos önkormányzat legyen, a vezetőket a szövetkezeti tagság közvetlenül válassza meg" - foglalta követelései közé október 27-én a hajdúsámsoni Forradalmi Bizottjnány.3 8 Nagy Imre október 28-án tartott beszédében — mint erre már a fentebbiekben utaltunk — utólag erősítette meg az új helyi végrehajtó szerveket: az önkormányzatok megújítását szorgalmazta, s azt ígérte, hogy a már megalakult forradalmi bizottságokat beépíti az államigazgatásba. Nagy Imre és hívei itt meg szerettek volna állni: azt remélték, hogy a helyi forradalmi szervek, miután a kormány teljesítette követeléseiket, engedelmesen felsorakoznak majd a központi akarat mögé. A jóváhagyó gesztus azonban elkésett: amit Nagy Imréék az engedmények maximumának gondoltak — a kormány deklarálja a népmegmozdulás demokratikus, nemzeti jellegét, legalizálja a forradalom helyi szerveit, tárgyalást kezdeményez a szovjet csapatok kivonásáról a szovjetekkel, leszereli az államvédelmet — a helyiek számára október 23-a után öt nappal már természetesnek tűnt, s immár új kívánalmak foglalkoztatták őket. Az október 28-i kormánynyilatkozat hatását csökkentette, hogy a csaknem mindenki által hallgatott Szabad Európa Rádió módszeresen lejáratta a forradalomhoz felzárkózni igyekvő kormányfőt: kommunistának, moszkovitának bélyegezte Nagy Imrét. Az október 28-i kormánynyilatkozat bizonytalanságot tükröz: sejteti, hogy Nagy Imrének sem információja, sem elképzelése nem volt az új helyi hatalmi szervekről. Bejelentése megnyugtatta azokat, akik ódzkodtak minden felülről nem jóváhagyott cselekedettől, és bátorította a továbblépni szándékozókat: az utólagos felsőbb jóváhagyás későbbi helyi intézkedéseikre is vonatkozhat. Az új önigazgatási szervek megalakulásának tudomásulvétele azonban 36 Veszprémi röplap. Közli: 1956 plakátjai.. I. m. 563. 37 Az 1949-es alkotmányban mindez szerepelt, de a gyakorlat egészen más volt: az egypárti diktatúra eleve kizárt bármiféle szabad véleménynyilvánítást. 38 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Az 1956-os forradalom Hajdú-Bihar megyei történetének válogatott dokumentumai. Szerk. Filep Tibor, Valuch Tibor. Debrecen, Az 1956-os Intézet Hajdú-Bihar Megyei Kutatócsoportja, 1993. 69-70.
