Századok – 2006
TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149
MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB TÉRSÉG (1955-1957) 1161 inkább hajlott az arab nacionalizmus s így Moszkva felé. Érdekes esetet írt le a Bejrútban járt magyar kereskedelmi ügynök. Az egyik moziban nyugati filmeket mutattak be a magyar forradalomról. Amikor a szovjet tankok megjelentek a mozivásznon, a közönség tapsolni kezdett. Néhány, a jobboldali Falangista Párthoz tartozó néző viszont közbekiabált: „A barbárokat éljenzitek?" Erre verekedés tört ki, s a kisebbségben lévő szoyjetellenes csoportot „Menjetek Port Szaíd-ba, ha barbárságot akartok látni!" felkiáltással kiszorították a teremből.54 Az arab politikusokat és a közvéleményt egyrészt a szuezi krízis folyamán tanúsított szovjet magatartás állította Moszkva mellé a magyarországi válság idején, másrészt pedig a Nyugat s főként az Egyesült Államok szinte közömbös magatartása az algériai háborúval kapcsolatban. Úgy érezték, s nem alaptalanul, hogy a világközvélemény és a politikusok az arabok számára fontos kérdést, az algériai háborút elhanyagolják, s csak a szovjetek barbár tetteit emlegetik s ítélik el, a francia hadseregéit nem. A kormánylapnak számító kairói Al-Gumhurijja55 A magyar dráma és mi című cikkében a következőket írta: „Bármilyen barbárok legyenek is a Szovjetunió akciói, semmiben sem különböznek attól, amit a Nyugat tesz gyarmatain és azokban az országokban, amelyeket katonailag megszáll. Ha a Szovjetunió a szabadsághoz való jogot követelő tízezer ártatlant ölt meg Magyarországon, akkor Franciaország százezreket Algériában, s az öldöklést még mindig folytatja. A Szovjetunió által Magyarországon megölteket össze sem lehet hasonlítani azzal a végtelen számú palesztinnal, akik hazájukért haltak meg, azért a hazáért, amelyet Amerika jóváhagyásával a cionisták megkaparintottak."56 A Szabah al-Kheir című lap fogalmazott talán a legegyértelműbben a Miért Magyarország és nem Algéria ? című cikkében: „Nem értem, hogy az ENSZ miért publikált ilyen vaskos jelentést Magyarországról, miközben az algériai ügyről semmit. Küldjön az ENSZ bizottságot Algériába is."5 7 Ez az általánosan elterjedt vélemény a Kádár-kormánynak kedvezett az ENSZ-ben a magyar ügyről folytatott vitában. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezetésével 1957 augusztusában, az ENSZ őszi ülésszakának kezdete előtt kormányküldöttség utazott Egyiptomba. Az út célja az volt, hogy támogatást szerezzenek a világszervezetben a magyar ügyről folyó vitában. Mohamed Favzí külügyminiszter szerint a magyar delegációnak nem lesz nehéz dolga náluk. „Az egyiptomi kormány utasította ENSZ képviselőjét, hogy ellenezze az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését."5 8 Az egyiptomi politikus még azt is megjegyezte, hogy országa segít elfogadtatni a magyar álláspontot a többi arab országban is, de az eredményt előre nem garantálhatja. Amikor augusztus 29-én Nasszer elnök a lakásán fogadta a magyar küldöttséget, már sorra is vették az arab országokat. A bevezetőben az elnök, reálisan számot vetve az erőviszonyokkal az ENSZ-ben, leszögezte, hogy „a »magyar kérdés« napirendre tűzését nem lehet megakadályozni." Az elnök szerint „a 54 Baráti vélemények a magyarországi események felől (1957. január 10.). Uo. 15/1957. sz. 55 A lapot a Forradalmi Tanács alapította 1953-ban, főszerkesztője Anvar Szadat volt. 56 Bourse Égyptienne, 1957. június 26. 57 Bourse Égyptienne, 1957. július 6. 58 Magyar kormányküldöttség látogatása Egyiptomban (Kairó, 1957. szeptember 28.). MOL, XIX-J-1, Egyiptom 1945-1964, 5. dob., 004399/1. sz.
