Századok – 2006
TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149
1162 J. NAGY LÁSZLÓ nyugati hatalmak a »magyar kérdést« propagandára használják fel az ENSZ-ben, mégpedig elsősorban a Szovjetunió ellen. Közölte, hogy Egyiptom és Szíria támogatását biztosra vehetjük. Yement független arab politikát folytató országnak tartja s lehetséges, hogy támogatni fog bennünket. Líbia esetében nem biztos, kis országról lévén szó, nem jelentős a szava. Jordánia, Libanon, Irak és Szaúd-Arábia amerikai, Szudán pedig angol befolyás alatt áll."59 Szíriában valóban egyértelmű és határozott támogatást kapott a magyar kérés. A damaszkuszi vezető politikusok véleménye szerint a nyugati hatalmak azért beszélnek a magyar ügyről, hogy spanyolfalat vonjanak az algériai és az ománi agresszió, valamint az arabok ellen irányuló összesküvés elé.6 0 Tunéziába viszont a magyar küldöttség vezetője nem kapott beutazási vízumot. Marokkó habozott a diplomáciai kapcsolatok felvételét illetően, de 1959-ben ez is megtörtént. Ebben az évben járt magyar küldöttség az országban, melynek fő célja volt „a marokkóiak támogatásának kieszközlése az ENSZ őszi ülésszakán esetleg újra felmerülő »magyar kérdés« ügyében".6 1 A külügyminiszter-helyettes, Buabit biztosította a magyar diplomatát, hogy Marokkó az ENSZ-ben Budapesttel fog szavazni. Egyébként is a marokkói kormánynak az a véleménye, hogy a magyarkérdés „idejét múlt, eljárt felette az idő".6 2 Irakban, a monarchiát 1958. július 14-én megdöntő radikális nacionalista csoport támogatására szintén számíthatott a Kádár-kormány. Kasszem tábornok, államfő 1958. november 2-án fogadta a magyar nagykövetet és kijelentette: „Irak Magyarországot mint barátját az ENSZ-ben mindig támogatni fogja, az iraki küldöttség ilyen utasítást kapott."6 3 Összességében megállapítható, hogy az arab világban az 1950-es évek második felében, az 1960-as évtized elején zajló erős nacionalista fellendülés, valamint annak részeként az algériai háború, amely nem sokkal korábban fejeződött be (1962. március), mint ameddig a magyarkérdés az ENSZ napirendjén szerepelt, a Kádár-kormánynak kedvezett. Külkapcsolataiban pedig az arab térség egyre jelentősebb helyet foglalt el. 59 Uo. 60 MOL, XDÍ-J-l-j, Szíria 1945-1964,1. dob. 004297. sz.; Népszabadság, 1957. szeptember 5. 61 MOL, XIX-J-1-k, Kis országok (Marokkó) 1945-1964, 3. dob. 1.15 - 1959. sz. 62 Uo. 63 Bagdadi számjeltávirat (1958. november 3.). MOL, XIX-J-1-2, 9766 sz.
