Századok – 2006
TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149
1154 J. NAGY LÁSZLÓ sze azonban úgy gondolta — s ehhez az akció után a miniszterelnök is csatlakozott —, hogy a vezetőitől megfosztott algériai felkelőkön gyors katonai győzelmet arathat, főként ha az egyiptomi pánarab nacionalista rendszert és vezetőjét is megbuktatja. A repülőgép-eltérítés otthon megerősítette a szocialista többségű kormány helyzetét, támogatottsága látványosan megugrott. Külpolitikai támogatottságát ugyanakkor komolyan meggyengítette. Washington is mind rosszabb szemmel nézte az algériai háborút és az Egyiptommal szembeni brit-francia politikát, egyre kényszeredettebben támogatta Franciaországot az ENSZ-ben.21 Korábban, október 14-én pedig a francia haditengerészet tartóztatta fel Marokkó partjainál az Athos nevű hajót, amely Alexandriából indult, és az algériai felkelőknek szállított fegyvert. Ez újabb indokot szolgáltatott Párizsnak az Egyiptom elleni támadáshoz. A magyarországi történések október 24-25-én kerültek az európai nyelven megjelenő arab újságok címoldalára és néhány napon keresztül ott is maradtak. Október 27-én az AI Saab című egyiptomi lap meg is jegyezte, hogy most a magyar és lengyel események vannak előtérben, „a Csatorna ügye árnyékba került".22 A kairói magyar követség 1956. október 25-i keltezésű távirata részletesebben is utal erre: „Az egyiptomi arab nyelvű sajtó a magyar eseményekkel nem fő helyen foglalkozik. Ezeket az eseményeket elnyomják az észak-afrikai események, valamint az egyiptomi-szír-jordániai katonai együttműködési megállapodással kapcsolatos hírek. Ezzel szemben az angol és francia nyelvű sajtó fő helyen foglalkozik az üggyel. Nem rosszhiszeműek, hanem leírók, a követségtől kérnek információt, illetve nyugati hírügynökségek anyagait használják."2 3 Október 25-én az Al-Missza című kairói lap főszerkesztője a magyar követtel készített interjút, amely másnap meg is jelent, november 3-án pedig az Actualité című francia kiadvány is közölte. Arra a kérdésre, hogy forradalom van-e Magyarországon és ha igen, ki ellen, a követ válasza az volt, hogy az, ami történik „ellenforradalmi zendülés, a szó szoros értelmében". Nacionalista elemek a fiatalok bevonásával, Nyugatról jövő támogatással a népi demokratikus rendet akarják megdönteni.24 A szovjet-magyar kapcsolatokról a követ úgy nyilatkozott, hogy azok a személyi kultusz felszámolása után „barátibbak" lettek. A szovjet beavatkozásról azt mondta, hogy arról nincs hiteles információja. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a Nagy Imre kormány felkért Magyarországon tartózkodó egységeket, hogy verjék le a felkelést, mert „a nyugat javára történt puccskísérletről van szó."2 5 A lapok (Bourse Egyptienne, La Dépêche Tunisienne, Journal d'Alger, Le Petit Matin stb.) a budapesti eseményeket „lázadásnak", „zavargásnak", „felkelésnek" egy esetben „ellenforradalomnak minősítették", a helyzetet pedig „zavarosnak" nevezték. Október 24-25-én a Magyarországról szóló hírek még 21 Sarnya El Machat: Les États-Unis et l'Algérie. De la méconnaissance à la reconnaissance 1945-1962. Paris, L'Harmattan, 1996. 118-119. 22 Bourse Égyptienne, 1956. október 27. 23 MOL, XIX-J-1-j, Egyiptom 1945-1964, 1. dob., 1050. sz. 24 Uo. 1/c 497. sz. 25 Uo.
