Századok – 2006
TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149
MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB TÉRSÉG (1955-1957) 1153 már Peking és Belgrád felé is tekinthetnek. Ugyanez a lap október 23-i számában már azt írta, hogy „a titóizmus magával ragadta egész Kelet-Európát". Szinte minden, Lengyelországról szóló hír esetében említést történt Wladyslaw Gomulkáról, a hatalomba visszakerült pártfőtitkárról. Kiemelték népszerűségét, a szovjetekkel — nevezetesen Hruscsowal — szemben tanúsított határozottságát. A lapok a lengyel kommunista párton belüli harcot — „a varsói csatát" — a „kemények" és a „liberálisok" küzdelmeként mutatták be, amelyből Konstanty Rokossowski eltávolításán keresztül Gomulka került ki győztesen, s nyomban „kézbe vette a demokratizálási folyamat irányítását".17 A Bourse Égyptienne október 22-i száma a politikai feszült nyomán már a szovjet beavatkozás lehetőségét latolgatta, s ezzel kapcsolatban John F. Dulles amerikai külügyminisztert idézte. Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor sem avatkozik be fegyveresen Lengyelországban, ha a Szovjetunió katonákat küld oda. Viszonylag nagyszámú, tényszerű információt olvashatunk azokról a személyi döntésekről — Farkas Mihály kizárásáról, Rákosi Mátyás leváltásáról és Gerő Ernő első titkárrá választásáról —, amelyek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi ülésén születtek. Rákosi csupán „bűnbak" — jegyezte meg a lap —, a problémák megoldatlanok maradtak.1 8 Beszámoltak a lapok Nagy Imrének a pártba történő visszavételéről is, Rajk László október 6-i újratemetéséről viszont nem. Jelentős helyet kaptak még a sajtóban a jugoszláv-magyar tárgyalások és az oktatási és politikai reformokat követelő egyetemi ifjúság szervezkedései, javaslatai.1 9 A lapok fel is sorolták a program pontjait, s megjegyezték, hogy „a budapesti egyetemisták egyetértésüket fejezték ki a Szegeden kirobbant mozgalommal".20 Október 23-án, amikor Budapesten a tömegtüntetés felkelésbe torkollott, az arab világot, különösen pedig a Maghreb térséget és Franciaországot „bravúrosnak" mondott, de súlyos politikai következményekkel járó esemény rázta meg és tartotta lázban. Előző este a francia légierő gépei — Guy Mollet miniszterelnök tudta nélkül — Algír légterében leszállásra kényszerítették az Air Atlas marokkói légitársaság Rabatból Tuniszba tartó járatát. Az algériai nemzeti felszabadító háborút kirobbantó és irányító Nemzeti Félsz ab adítási Frontnak (Front de Libération Nationale, FLN) a fedélzeten tartózkodó öt vezetőjét (Ahmed Ben Bella, Rabat Bitat, Mohamed Budiaf, Ait Ahmed, Musztafa Laseraf) letartóztatták. Az FLN vezetői azért indultak Tuniszba, hogy ott V Mohamed marokkói uralkodó és Burgiba tunéziai miniszterelnök részvételével tartandó tanácskozáson az algériai fegyveres konfliktus békés, kompromisszumos lezárásának a lehetőségéről folytassanak megbeszéléseket. A francia politikai vezetők nagyobb ré-17 Bourse Égyptienne, 1956. július 29, október 8. és 22.; La Dépêche Tunisienne, 1956. július 30., október 9. és 14. 18 Bourse Égyptienne, 1956. július 20.; Journal d'Égypte 1956. július 23., La Dépêche Tunisienne, 1956. július 23. 19 La Dépêche Tunisiennne, 1956. július 23.; La Vigie Marocaine, 1956. július 23., október 16. és 20. 20 Bourse Égyptienne, 1956. október 21.
