Századok – 2006

TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149

1152 J. NAGY LÁSZLÓ vezetés kéri.1

1

Július 22-én Nasszer látványos külsőségek közepette fogadta a Kínai Népköztársaság első egyiptomi nagykövetét. Ugyanakkor tartózkodott az egyiptomi fővárosban Drezda polgármestere, aki Kairó kormányzójának látogatását viszonozta. Augusztus elején a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó oktatási és tudományos delegáció vezetője egyik beszédében kijelentette, hogy nincs messze az idő, amikor Egyiptom elismeri az NDK-t.1

2 A lapok fényképes hírt adtak arról is, hogy augusztus elején a magyar követségre megérkezett az új kultúrattasé. Még július elején azt is bejelentették az egyiptomi fővárosban, hogy Nasszer Moszkvába és a kelet-európai országokba látogat. Az elnök azt nyilatkozta a Szabad Népnek, hogy a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés erősödését várja a látogatástól.1

3 Júliusban el is készült a látogatás hivatalos magyarországi programja. A többször módosított terv szerint az elnök szeptember elsején érkezett volna Budapestre. A tárgyalások középpontjába a gazdasági tervezést és az iparosítás problémáját kívánták állítani. Szerepelt még a programban kulturális esemény (Állami Népi Együttes műsora), turizmus (Balaton) illetve látogatás Bábolnán és a Ganz Művekben. Az egyiptomi elnök megkapta volna a Budapest díszpolgára címet. Bejeiéntették volna a diplomáciai kapcsolatok nagykövetségi szintre emelését is. Az arab ország küldöttségében helyet foglalt volna a külügyi, az oktatásügyi és a városfejlesztési tárca vezetője, az elnöki kabinet főnöke, Ali Szabri és Mohamed Hejkál, az Al-Ahram főszerkesztője.1

4

Augusztus elején azonban az egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzetre való tekintettel Nasszer lemondta a kelet-európai körutat.1

5 A szocialista országok és Egyiptom közötti kapcsolatok és együttműködés erősödéséről szóló hírek mellett egyre több információ jelent meg az arab országokban is a kelet-európai desztalinizációról, elsősorban és kiemelten a lengyel és magyar eseményekről. Ezekről az eseményekről a nagy nemzetközi hírügynökségektől átvett anyagok alapján időben és pontosan értesülhetett az arab országok közvéleménye. A lapok csak bemutatták a történéseket, „követték", de nem kommentálták azokat. Október 23-ig a cikkeket, híradásokat a belső oldalon, illusztráció nélkül közölték. Ha olykor — igen ritkán — előfordult is egy-egy kommentár, az nem valamelyik országra, hanem az egész kommunista világra. Ilyen volt például a Journal d'Egypte-ben megjelent Kezdődik a nagy vita című cikk, amely a személyi kultusz bírálata nyomán a kommunista világmozgalomban kibontakozó vitáról szólt.16

Az anonim szerző megállapította, hogy a vitázok ugyan nem térnek el a leninista vonaltól, de Moszkva mellett legalább 11

Journal d'Égypte 1956. július 22. 12

Journal d'Egypte 1956. július 23., augusztus 3.; Bourse Égyptienne, 1956. július 23. 13

Szabad Nép, 1956. július 13. 14

MOL, (XIX-J-1-j, Egyiptom 1945-1964, 8. dob., 0107/2 és 0107/3 sz. 15

Meghívása érvényben maradt, de sohasem látogatott el Magyarországra. 1958. április végén Moszkvába menet néhány órára megszakította útját és Ferihegyen tárgyalt a magyar vezetőkkel. Népszabadság, 1958. április 30. 16

Le grand débat commence. Journal d'Égypte 1956. július 11. A nagy világlapok (Le Monde, The New York Times) ekkortájt közöltek bő részleteket Hruscsovnak az SZKP XX. kongresszusán elmondott, Sztálin bűneit leleplező titkos beszámolójából.