Századok – 2006
TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149
1150 J. NAGY LÁSZLÓ rómondatai már előrevetítették Moszkva jövőbeni elkötelezettségét: „a Szovjetunió védelmezni fogja a közel- és középkeleti országok szabadságát, függetlenségét és a belügyekbe való be nem avatkozást."4 Egy másik konkrét politikai esemény valóságos riadalmat okozott a nyugati hatalmak körében: Nasszer 1955. szeptember 25-én bejelentette, hogy fegyvervásárlási egyezményt írt alá Csehszlovákiával. Ezek a lépések a magyar külpolitikának is új irány adtak. Hegedűs András miniszterelnök novemberben arról számolt be a Parlamentben, hogy kapcsolataink „örvendetesen fejlődnek Egyiptommal, az ügyvivők helyét követek vették át a két fővárosban, és Nasszer elnök a következő évben Magyarországra látogat".5 A szocialista országok a külgazdasági kapcsolatokban is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a formálódó „harmadik világ" fiatal államainak. Erre egyértelműen utal a Szabad Nép Tanuljunk meg a külfölddel kereskedni című cikkben.6 A cikk a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban a politika helyébe a professzionalizmusra, a szakértelemre helyezte a hangsúlyt. Fontosnak tartotta, hogy a kapcsolatok kialakítása előtt „elmélyült gazdasági elemzésen alapuló piackutatást végezzünk". Kiemelte a gyarmati sorból felszabadult fiatal államok nyújtotta új piaci lehetőségeket nemzeti iparuk kialakítása és a szakemberek képzése területén. Ennek szellemében került sor Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter kairói látogatására 1956. május végén. A NIKEX állami külkereskedelmi vállalat két mérnöke a nyár folyamán a március óta független Tunéziába és Marokkóba látogatott. Mindkét országban magas szintű vezetőkkel, több miniszterrel tárgyaltak, s ígéretesnek tűnő szóbeli megállapodások születtek. Különösen a tunéziaiak nyilatkoztak pozitívan, mert „az ország iparosításához és fejlesztéséhez szükséges gépi berendezéseket kívánunk nekik szállítani".7 Magyarország részt vett az október elején megnyílt tuniszi nemzetközi vásáron, s a magyar pavilont Habib Burgiba elnök is meglátogatta.8 A kapcsolatok jól alakultak Szudánnal is, amelyet függetlensége proklamálásának (1956. január 1.) másnapján ismertünk el. Szíria is ígéretes partnernek tűnt, vele 1954-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. A birodalmak perifériáján, a Közel-Keleten és Kelet-Európában kibontakozó események jelentős hatással voltak a kapcsolatok alakulására. E két térség került 1956 nyarától a nemzetközi érdeklődés középpontjába: a Közel-Kelet a Szuezi-csatorna államosítása miatt, Kelet-Európa pedig a lengyel és magyar desztalinizációs folyamat felgyorsulása következtében. Nasszer 1956. július 26-án Alexandriában bejelentette a Szuezi-csatorna államosítását. Az így befolyt jövedelmet — 100 millió dollárt — az Asszuáni-gát finanszírozására kívánta fordítani. A Csatorna Társaság fő részvényesei, Nagy-Britannia és Franciaország számára azonban az igazi veszteség nem anyagi, hanem politikai volt: látványosan bebizonyosodott, hogy a Közel-Keleten már nem 4 Pravda, 1955. április 17. 5 Szabad Nép, 1955. november 16. 6 Szabad Nép, 1956. március 25. 7 Magyar Országos Levéltár (MOL), Külügyminisztérium (XIX-J-1-j), Franciaország 1945-1964, 12. dob, 11/h - 006842/1956. sz. 8 La Dépêche Tunisienne, 1956. október 14.
