Századok – 2006
TANULMÁNYOK - J. Nagy László: Magyarország és az arab térség (1955-1957) 1149
J. Nagy László MAGYARORSZÁG ÉS AZ ARAB TÉRSÉG (1955-1957) Magyarország külkapcsolataiban az arab országok szerény helyet foglalnak el. Egyedül Egyiptom vonatkozásában mutatható ki némi tradíció. A két ország közötti kapcsolatok kialakítására az 1880-as években történt bizonyos eredményeket felmutató kísérlet, s erre a két világháború között is lehetett támaszkodni.1 így természetesnek is tekinthető, hogy a második világháború után elsőként Egyiptommal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot 1947-ben. Kereskedelmi kapcsolataink töretlenek voltak ugyan az 1950-es évek első felében, de szerény mértékűek: gyapotot vásároltunk és gépipari, valamint textiltermékeket szállítottunk.2 Kairó — nagyon magas szinten — többször is érdeklődött (1948, 1951, 1955), hogy tudnánk-e fegyvereket szállítani az országnak?3 A magyar válasz mindig inkább kitérő volt, mint elutasító. Nasszer elnök Moszkvánál is érdeklődött, először 1954-ben. Ekkor azonban a fegyverüzlet még nem jött létre. A kérés konkretizálását az egyiptomi politikus is halogatta, inkább Nyugatról szeretett volna fegyvereket vásárolni. Moszkva is bizalmatlan volt Nasszer iránt, s a szovjet külpolitikai doktrína sem kezdett még az Európán kívüli országok számára kedvező irányban változni. Moszkva a világháború után nem mutatott különösebb érdeklődést és elkötelezettséget az arab országok irányában. Korruptnak, retrográd társadalmi berendezkedésűeknek minősítette őket, az Arab Ligát pedig a brit politika kiszolgálójának. Ennek alapja az a zsdanovi-kominformista doktrína volt, amely csak szembenálló erőket ismert el, közbülső, autonóm csoportosulást nem. Ennek az álláspontnak a revíziója és egy globális elkötelezettségű külpolitika kialakítása Sztálin halála után kezdődött el, s az SZKP XX. kongresszusán (1956. február) nyert szentesítést, vált hivatalos irányvonallá. Ekkor történt meg a korábban az imperializmus lakájának nevezett nemzeti burzsoázia s a különféle harmadik világbéli nacionalizmusok (pániszlamizmus, arabizmus stb.) rehabilitálása. E változást előrevetítő komoly lépéseket Moszkva már 1955-ben tett. Első ilyen lépése a Bagdadi Paktum megalakulásakor közzétett külügyminisztériumi nyilatkozat volt 1955. április 16-án. Ebben a szovjet vezetés nyugtalanságát fejezte ki, mivel a katonai blokkok létrehozása és a bázisoknak a határai közelében történő telepítése közvetlenül érintette biztonságát. A nyilatkozat zá-1 Ifjú Jankó János: Kereskedelmünk Észak-Afrikában. Nemzetgazdasági Szemle, 1888. 107-126., 520-541.; Komár Krisztián: A Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Részvénytársaság története. Limes, 2002/5. sz. 63-78v 2 Molnár Ferenc: Egyiptom és a szocialista országok kapcsolatáról. Közgazdasági Szemle, 1956/9. sz. 1077-1079. 3 J. Nagy László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962). Külügyi Szemle, 2003/1. sz. 120.
