Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
1140 KRAHULCSÁN ZSOLT sák maguk a rendőrséget általában az ott lévő becsületes embereket az ott lévő gazembereknek a karjaiba." Ugyanakkor gesztust is tett, „elismerte", hogy az AVH feloszlatása „nem volt igazságos, mert az a népet becsülettel megvédte".51 Kádár nem mondott le a politikai rendőrség „alkalmazásáról", sőt hatalma megszilárdítása — ekkor: a megtorlás „sikeres" végrehajtása — érdekében praktikusan akarta azt felhasználni, ezért az állambiztonsági munkában Kádár újfajta szemléletet hirdetett meg. A korábbi koncentráltan működő államvédelem helyett egy strukturálisan felosztott, s így a társadalom előtt jobban elbújtatott, ugyanakkor szélesebb társadalmi bázisra támaszkodó állambiztonsági szerkezetet akart kialakítani.52 „Másfajta" politikai rendőrséget kívánt létrehozni, olyat, amely - ugyan speciális feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik ugyan, de csupán egyik eleme az államigazgatásnak, s beilleszkedik a többi állami szerv közé. Az új párt első országos értekezletén ezt így fogalmazta meg: „Ez a munka megkívánja az állam védelmi szerveinek erősítését. Ide tartoznak elsősorban a belügyi szervek, az ügyészség, az igazságügyi szervek, másodsorban a hadsereg és egyéb szei*vek is."53 Majd az államvédelem munkájának értékeléséről szóló PB ülésen ezt bővebben is kifejtette: „Azt mondanám, hogy az állam védelmének feladata sohasem csak egy szerv munkája, még az államapparátuson belül sem. Van persze egy szerv — mondjuk az államvédelmi hatóság mikor létezett, vagy most a Belügyminisztérium politikai nyomozó főosztálya — amely ennek tulajdonképpeni gazdája, de elvileg leszögezném, hogy ez egy rendszer kérdése. Ennek a munkának van egy rendszere, amely úgy néz ki, hogy valójában ez a szerv végzi, de itt nagyon fontos feladatai vannak más állami szerveknek, határőrségnek, rendőrségnek és csak ha ezek mint egységes rendszer működnek és látja el mindegyik a maga feladatát az államvédelmi munkában, akkor lehet e munka csak kielégítő."5 4 Ugyanakkor a legfelső politikai vezetés tisztában volt a fegyveres testületeknél uralkodó állapotokkal. Már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. november 23-i és az Ideiglenes Központi Bizottság december 5-i határozata alapján folyamatosan napirenden volt a fegyveres szervek pártkáderekkel történő megerősítésének az igénye.5 5 Kádár szerint szilárd, egységes pártszervezetek híján, 52 Ilyen volt a Munkásőrség, melynek megalakításáról, elnevezéséről az Ideiglenes Intézőbizottság 1957 elején döntött. Az eredetileg az üzemek védelmére létrehozott fegyveres testület feladatköre azonban ennél jóval szélesebb körű volt, hiszen a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme, az „ellenforradalmi" elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása, a fegyveres erők támogatása is szerepelt a Munkásőrségről szóló 1957. évi 13. tvr.-ként kihirdetett jogszabályban. A Munkásőrség országos parancsnokát a kormány nevezte ki, felügyeletét a belügyminiszter útján gyakorolta, szervezete országos, megyei (budapesti), járási (városi) és üzemi parancsnokságokra tagolódott. Vö. 2. jegyz.; Bikki István: Az ideiglenes Kádár-kormány. In: Huszár Tibor - Szabó János: Restauráció vagy kiigazítás. Zrínyi, Budapest, 1999. 281-282. 53 Kádár János előadói beszéde az MSZMP Országos Értekezletén (1957. június 27.). Közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének jegyzőkönyve (1957. június 27-29.). Kossuth, Budapest, 1957. 44. 54 Jegyzőkönyv az államvédelem értékeléséről. Jegyzőkönyv a PB 1957. december 17-én megtartott üléséről. MOL, M-KS, 288. fond, 5/56. ő. e. 55 A határozatok szövegét közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. I. köt. i. m. 95-106. és 237-247.
