Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) 1141 meggyőződéses kommunista párttagok révén kell és lehet megoldani a fegyveres testületek pártirányítás alá vonását: „egynéhány száz nagyon jó kommunista aktíva adja rá a fejét arra, hogy jó ideig katona lesz. Azért mondom, hogy jó ideig, mert a helyzetet konszolidálni kell, de a saját erőnkkel. [...] be kell küldeni a rendőrségre is néhány száz szilárdan a forradalom ügyéhez hűséggel viseltető kommunista forradalmárt".5 6 Ez a folyamat azonban egyáltalán nem volt problémamentes. A Politikai Nyomozó Főosztály apparátusának pártkáderekkel történő „felfrissítése" nem hozta meg a kívánt eredményt, az ellenségeskedésekhez, rivalizálásokhoz, intrikákhoz vezetett. A régi BM-esek lenézték a „magas fokú marxista képzettséggel és több éves pártmunka tapasztalattal rendelkező" pártkatonákat, akik viszont lebecsülték az operatív munkatapasztalatok jelentőségét, „fölényeskedtek a régi beosztottakkal". Ez a helyzet vezetett oda, hogy megindult a BM-ből az elvándorlás vissza a pártapparátusba, amely olyan méreteket öltött, hogy az MSZMP Intéző Bizottsága 1957 májusában kénytelen volt megtiltani a „visszavándorlást", illetve az IB engedélyéhez kötötte azt.57 Az MSZMP KB Adminisztratív Osztálya vezetőjének, Czinege Lajosnak az 1956. november végi, az osztály feladataira vonatkozó javaslata összehasonlította a „régi" és az „új' munkamódszert. Korábban (az „ellenforradalom" előtt) a pártvezetés nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is közvetlenül irányított, és minden fontos és kevésbé fontos kérdésben párthatározattal intézkedett. Szerinte ennek volt „köszönhető" az október 23-i bénultság. Nem volt önálló, cselekvésre képes káderállomány a BM-ben, s ezért van most szükség arra, hogy a párt inkább az MSZMP-nek a Belügyminisztériumban és szerveiben működő tagjain keresztül érvényesítse saját irányvonalát, ellenőrző, irányító szerepét.58 Ezzel egybecsengett Bíró Györgynek az Adminisztratív Osztály helyettes vezetőjének 1957. februári feljegyzése, amelynek értelmében haladéktalanul létre kell hozni a „kívánatos politikai munka biztosítására", valamint a — szerinte különösen a felső szinten tapasztalható — pártellenőrzéssel szembeni ellenállás felszámolására, az e célra alkalmas apparátust, politikai csoportfőnökséget, osztályt, vagy nevelési osztályt.5 9 Az Adminisztratív Osztály — a fenti folyamatra reflektálva — az 1957. február 16-i javaslatában6 0 az ideológiai zűrzavarral, a meglazult fegyelemmel, a felsőbb szervek, parancsnokok tekintélyének csökkenésével, a volt államvédelmisek és a rendőrök közötti ellentétekkel, az egység hiányával indokolta a politikai helyettesi intézmény létrehozására tett javaslatát. Czinege az Adminisztratív 56 Kádár János felszólalása az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. november 11-i ülésén. Uo. 28. 57 Jegyzőkönyv az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. május 28-án megtartott üléséről. Közli: Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. IV köt. Szerk., jegyz. Baráth Magdolna, Ripp Zoltán. Intera, Budapest, 1994. 61-62. 58 Javaslat az Adminisztratív Osztály (csoport) feladataira (1956. november 28.). MOL, M-KS, 288. fond, 30/1. ő. e. 59 Bíró György feljegyzése (1957. február 2.). MOL, M-KS, 288. fond, 30/1. ő. e. 60 Javaslat a rendőrségen és határőrségen politikai csoportfőnökségek létrehozására (1957. február 16.). MOL, M-KS, 288. fond, 30/1. ő. e. 61 Javaslat az Adminisztratív Osztály feladataira és létszámára (1957. május 20.). MOL, M-KS, 288. fond, 7/8. ő. e.
