Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
1136 KEAHULCSÁN ZSOLT zó és érvényben lévő hatásköri lista pontosan meghatározta a káderhatásköri jogosultságokat.3 6 Szintén a PB július 26-i ülésén3 7 tárgyalták meg Piros László belügyminiszter javaslatát az ellenséges tevékenységgel gyanúsított párttagok, párt-tömegszervezeti és állami funkcionáriusok elleni államvédelmi munka engedélyezési rendjére vonatkozóan. Az indoklás szerint az államvédelmi szerveknek a párt- és állami funkcionáriusok ellen folytatandó eljárása — mivel az 1953. évi PB-határozat3 8 csak a vezető funkcionáriusokra vonatkozott — nincs kellően szabályozva. A javaslatot a korábbi időszakban előfordult — a párton belüli hatalmi harc eszközeként alkalmazott — államvédelmi eljárások újbóli felhasználásának megakadályozására terjesztették be.3 9 Az elfogadott határozat értelmében a BM államvédelmi szervei a KV tagjai, póttagjai, a KEB és a Revíziós Bizottság tagjai ellen a PB, a KV hatásköri listáján szereplő párt-, tömegszervezeti és állami funkcionáriusok, az Elnöki Tanács tagjai, országgyűlési képviselők ellen pedig a PB vagy a Titkárság engedélyével indíthattak nyílt, titkos nyomozást, foganatosíthattak őrizetbe vételt. Alsóbb szinten — a budapesti, megyei, megyei jogú városi és járási pártbizottságok káderhatásköri listáján szereplő funkcionáriusok ellen — csak a megyei pártbizottság, végrehajtó-bizottság tudomásul vétele után lehetett az államvédelmi szervek részéről intézkedni. Tettenérés, illetve terrorra, diverzióra vonatkozó megalapozott gyanú esetén a pártszervek beleegyezése nélkül is cselekedhettek, azok utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. Hasonló elv alapján az „egyszerű" párttagok ellen is hasonló eljárást írt elő a határozat. Amennyiben az illetékes pártszervek nem értettek egyet az államvédelmi szervek intézkedésével, a döntés a közvetlen felsőbb párt- és belügyi szervet illette meg.4 0 Ugyanakkor a gyakorlati végrehajtása körül kialakult értetlenséget, bizonytalanságot jól tükrözi a belügyminiszter-helyettes egy hónappal későbbi parancsa, amely miniszterhelyettesi figyelmeztetéssel büntetett meg egy államvédelmi hadnagyot, aki figyelmen kívül hagyta a fenti határozatot. „A Miniszter Elvtárs utasította az összes operatív tiszteket és az operatív állományt — szólt a parancs —, hogy a párt, tömegszervezeti és állami köréről, valamint e szervek állami irányításáról és ellenőrzéséről szóló határozatot is. L. Jegyzőkönyv a PB 1956. július 26-i üléséről. MOL, M-KS, 276. fond, 53/297. ő. e. 38 A fenti témára vonatkozó 1953. évi PB határozatot nem találtunk, csupán egy belügyminiszteri parancsot, amely szerint a magasabb pártfunkcionáriusokra vonatkozó előzetes letartóztatási határozatot kizárólag a belügyminiszter, vagy ennek helyettesei hagyhatták jóvá és a Legfőbb Ügyész engedélyezhette. L. A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 010. sz. parancsa az államvédelmi szervek által foganatosított előzetes letartóztatás szabályozásáról (1953. szeptember 21.). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), Parancsgyűjtemény (4. 2.). A Politikai Bizottság 1954. február 24-i ülésén fogadta el a KV-tagok ellen érkező bejelentések kivizsgálásának módjára vonatkozó javaslatot. Ennek értelmében a KV tagja, póttagja ellen a KV vagy bármely szerve csak a KV Titkárságának előterjesztése alapján, a PB engedélye után indíthatott vizsgálatot. L. MOL, M-KS, 276. fond, 53/162. ő. e. 39 Javaslat ellenséges tevékenységgel gyanúsított párttagok, párt, tömegszervezeti és állami funkcionáriusok elleni államvédelmi munka engedélyezésének rendjére (1956. június 29.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/297. ő. e. 40 Határozat az ellenséges tevékenységgel gyanúsított párt, tömegszervezeti és állami funkcionáriusok elleni államvédelmi munka megindításának, illetve a párttagok őrizetbe vételének rendjére (1956. augusztus 6.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/297. ő. e.
