Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123

A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) 1135 tételű bizottsággal — ellenőrizni a belügyi szervek munkáját. A belügyminiszter a PB utasítására köteles volt — a belügy bármely szervére vonatkozóan — tájékoztatást adni, valamint rendkívüli eseményekről beszámolni, továbbá az államvédelmi és határőrizeti munka alakulásáról, az ellenséges tevékenységekről, a közbiztonság helyzetéről tájékoztatni a Központi Vezetőséget. A legfontosabb változás a korábbi határozathoz képest, hogy tehát a titkos, operatív, államvédelmi jellegű munka pártellenőrzése is bekerült a KV hatáskörébe. így a belügyminiszternek közvetlenül kellett a PB elé terjesztenie a hírszerzéssel, valamint a párt és a kormány vezetőinek védelmével kapcsolatos intézkedéseket, a fontosabb őrizetbe vételeket és a konkrét operatív ügyeket tartalmazó, szigorúan titkos jellegű jelentéseket és javaslatokat. A KV hatáskörébe tartozó funkcionáriusok káderügyeiben továbbra is a Központi Vezetőség (Politikai Bizottság, Titkárság) határozatai voltak a döntőek. A KV Titkárságára vonatkozó pontok is — ellentétben az 1954. évi határozattal — most bekerültek a végleges változatba, gyakorlatilag az akkori előterjesztés alapján. Ennek értelmében a Titkárság feladata a Belügyminisztériumra és szerveire vonatkozó párthatározatok végrehajtásának, a pártszervezetek munkájának ellenőrzéséből, a hatáskörébe utalt káderkérdésekben való döntésből állt. Szintén új elem a KV Adminisztratív Osztálya és a Belügyminisztérium kapcsolatával foglalkozó rész. A KV Adminisztratív Osztálya a KV illetve annak szervei és a KV titkára megbízása alapján ellenőrizte a BM és szervei tevékenységét. Ellenőrizte a minisztérium és szerveinél működő politikai apparátust (a politikai csoportfőnökséget, a politikai osztályokat, a politikai helyetteseket) és a pártszervezeteket is. Ugyanakkor a területi pártbizottságok, illetve azok adminisztratív osztályainak feladatköre az 1954. évi határozathoz képest nem változott.3

5

Káderkérdésekben továbbra is — az 1954. évi határozatnak megfelelően — ki kellett kérni az illetékes pártbizottságok véleményét, de vitás esetben a döntés továbbra is a Belügyminisztériumot illette meg. A BM személyi állományára vonatko-35

A párt budapesti és megyei végrehajtó-bizottságai és a BM budapesti, illetve megyei főosztályainak viszonyában, a korábbi 1954-es határozathoz hasonlóan, a belügyi szerveknek a főosztály munkájáról — az államvédelem különlegesen bizalmas kérdéseiről nem, de egyebek mellett a belső reakciós erők tevékenységéről igen — beszámolási kötelezettsége volt a párt végrehajtó-bizottságai előtt. A pártbizottsági üléseken azonban ezt a kérdéskört sem lehetett megtárgyalni. L. 33. jegyz. 36

Ennek értelmében az MDP KV (PB) határozata után a miniszter kinevezi, illetve felmenti a miniszter első helyetteseit, a miniszterhelyetteseket, a Határőrség parancsnokát, továbbá — a BM, illetve az államvédelmi kollégium által megvitatott előterjesztés alapján — az I. Főcsoportfőnök helyettesét, az I—III. az V és XIII. Főosztály, valamint a Vizsgálati Főosztály vezetőjét, az Országos Rendőrkapitányság Vezetőjének politikai helyettesét, a Határőrség politikai csoportfőnökét, a Belső Karhatalom parancsnokát, a Budapesti Főosztály vezetőjét. A belügyminiszter — a BM, illetve az államvédelmi kollégium által megvitatott előterjesztés alapján és az MDP KV Titkársága határozata után — kinevezi, illetve felmenti több osztály, a BM Titkárság, a KEOKH-Utlevélosztály, a Belső Karhatalom politikai osztálya, valamint a megyei főosztályok vezetőit. Hatásköri lista a Belügyminisztérium szerveinek személyi állományára vonatkozólag. A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 46. sz. parancsa (1956. június 15.). Belügyminisztérium, Központi Irattár (BM, KI), Parancsgyűjtemény, 39. dob. 37

Az államvédelmi munka szabályozásáról szóló határozata mellett a Politikai Bizottság ekkor tárgyalta meg és fogadta el a BM pártellenőrzéséről, valamint a BM és szerveinek feladat- és hatás-