Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
1134 KRAHULCSÁN ZSOLT ben nem volt megfelelő, hogy a PB elmulasztott létrehozni egy központi vezetőségi tagokból álló bizottságot azzal a céllal, hogy a Belügyminisztérium munkájáról jelentéseket tegyen le a KV plénuma elé. Nem ítélte megfelelőnek sem az Ügyészség,3 2 sem az Adminisztratív Osztály munkáját. „Felszínes az államvédelmi szervek tevékenységének ellenőrzése, ezt a korábbi párthatározat nem is biztosította" (sic!). Rámutatott, hogy nem minden esetben a legfontosabb kérdésekkel foglalkozott, mivel a vezető pártszervek sem megfelelően határozták meg az Osztály feladatait. A megyeszékhelyen működő városi pártvégrehajtó bizottságok és azok első titkárai csak a helyi rendőri, tűzoltó szervekről kaptak esetenként tájékoztatást, de az államvédelmi szervek tevékenységéről a város területét illetően — mivel önálló államvédelmi szerv a városok területén nincs — nem, s ezért tájékozatlanok voltak.33 Ezt a feladatot a megyei főosztályok szervei látták el.3 4 A megyei pártvégrehajtó bizottságok részéről a BM megyei szerveinek vizsgálatakor „túlzott óvatosság" volt tapasztalható, évente csupán egy-két esetben tűzték napirendre azok munkájának ellenőrzését. Hiányolta a határozat, hogy „konkrét személyes ellenőrzést" az államvédelmi szervek munkáját illetően a párt végrehajtó-bizottságainak első titkárai nem végeztek, leggyengébbnek pedig a járási pártvégrehajtó bizottságok pártellenőrzését minősítette. Az államvédelmi értekezleteken való személyes megjelenést ugyanis a határozat nem tekintette „konkrét személyes ellenőrzésnek". Ezen a szinten a párt járási első titkárai gyakorlatilag csak a belügyi szervek járási osztályvezetőinek beszámolójára tudtak támaszkodni. Az 1956. évi határozat további pontjait — az Adminisztratív Osztály felügyeletével megbízott KV titkár — Egri Gyula javaslatai alapján dolgozták ki. Az új dokumentum — az 1954. évi határozati javaslat Keleti-féle változata, és az SZKP XX. kongresszusa „útmutatásai" alapján — ekkor „pótolta" a két évvel korábbi határozat hiányosságait. így az MDP KV a KV Titkársága, a Központi Ellenőrző Bizottság, a KV Adminisztratív Osztálya is szerepet kapott az államvédelem pártellenőrzéséből. Az új határozat szerint tehát a BM egész tevékenységének irányítása és ellenőrzése a KV felelősségi körébe tartozik. Ezért a belügyminiszter esetenként, de legalább évente egyszer köteles jelentést tenni a KV plénuma előtt a BM munkájáról, a KV pedig— lehetőleg állandó összezó nyomozások feletti törvényességi felügyelet megszervezése volt. L. Jelentés a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztályának tevékenységéről (1954. február 1.). MOL, Nagy Imre miniszterelnök iratai (XEX-A-2-v), 71. dob. 366/П. sz. Bővebben 1. Baráth: Az MDP vezetése és a rehabilitáció... i. m. 50. 33 A Czinege-féle előterjesztés szerint: „Ellenőrző tevékenységük a rendőri, tűzoltó, büntetés-végrehajtási és légoltalmi szervekre korlátozódik. Az államvédelmi szervek tevékenységét csak felszínesen ismerik. Az a nézet alakult ki, hogy az államvédelmi szervekkel való foglalkozás csak az első titkárok feladata." L. Jelentés a Központi Vezetőség BM pártellenőrzésére vonatkozó határozatának végrehajtásáról (1956. június 28.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/297. ő. e. 34 A fenti probléma orvoslását volt hivatott szolgálni a Bíró György által készítetett körlevél, mely valamennyi megyei, járási, városi pártvégrehajtó bizottság első titkárát tájékoztatta — miután a Belügyminisztérium is utasította a megyei főosztályok vezetőit —, hogy hívják fel a megyei BM főosztályvezető operatív helyetteseit, hogy „szükség szerint, de havonta legalább egyszer tájékoztassa a székhelyen működő városi pártbizottság első titkárát, valamint a központi járások első titkárait a területüket érintő áv. munkáról." L. Bíró György körlevele valamennyi megyei, járási, városi PVB első titkárának (1956. szeptember 26.). MOL, M-KS, 276. fond, 96/213. ó. e.
