Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) 1133 kat kapták volna meg, amelyek korábban csak az első titkárokat illették meg. Az Adminisztratív Osztály és a BM-nél működő politikai osztályok és pártszervezetek hatáskörét is bővíteni kívánta azzal a kitétellel és újdonsággal, hogy egyúttal felelőssé is teszi őket a szakmai munka eredményességéért vagy eredménytelenségéért. Ezeken kívül javasolta, hogy a hírszerzés, a kémelhárítás és a vizsgálati szervek ne egy, hanem különböző személyek irányítása alatt működjenek.2 8 A fenti javaslat sorsa ismeretlen, bár az 1956. április 2-án megtartott államvédelmi pártaktíva-értekezleten — az SzKP XX. kongresszusa és az MDP Központi Vezetősége 1956. március 12-13-i ülésének útmutatásai alapján — kísérletet tettek az államvédelmi munka feladatainak a meghatározására, de a törvényességre való hivatkozásokon túl, itt és ekkor, még nem merült fel a pártirányítás „kiszélesítésének" igénye.2 9 Forradalom előtt - a második PB határozat a BM pártellenőrzésére (1956. augusztus 6.) Pár nappal a Farkas Mihály politikai felelősségéről szóló határozat és a pártból történő kizárása után3 0 a PB 1956. július 26-i ülésén a MDP KV határozatot hozott a BM és szervei pártellenőrzésének további megjavítására. Az augusztus 6-án kiküldött határozat megállapítása szerint alapvető változást hozott a KV két évvel korábbi határozata: „a közvetlen és közvetett pártellenőrzés lényegében biztosítani tudta, hogy a belügyi szervek komolyabb politikai hibáktól mentesen végezzék tevékenységüket."3 1 Ugyanakkor több pontban foglalkozott a határozat a problémákkal. A KV pártellenőrzése abban a tekintet-28 A javaslat a pártellenőrzés kiterjesztését ajánlotta a BM Határőrség és Belső Karhatalom tekintetében is. A megyei, járási pártbizottságoknak, illetve azok titkárainak ellenőrzési, beszámoltatási jogot kért a HÖR és a BKH egységei felett. Egyes kérdéseket a megyei adminisztratív osztályok, illetve nem konkrét katonai vonatkozású ügyeket a területi pártbizottságok is megtárgyalhattak volna a javaslat szerint. L. Javaslatok a XX. Pártkongresszus anyagából nálunk is alkalmazható egyes kérdések és feladatok megoldásához (1956. március 26.). MOL, M-KS, 276. fond, 96/213. ő. e. 29 Bővebben 1. Kajári Erzsébet: Az egységesített BM államvédelmi tevékenysége, 1953-1956. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. Szerk. Gyarmati György. Történeti Hivatal, Budapest, 2000. 181-182. 30 A Politikai Bizottság 1956. május 31-i ülésén hallgatta meg a Kovács István vezette bizottság beszámolóját Farkas Mihály ügyéről. A jelentés szerint Farkast közvetlen felelősség terhelte, mert „az államvédelem munkája helytelen, törvénytelen irányba fejlődött". A visszaélések Farkas tudtával és hozzájárulásával történtek meg és személyes jelenléte gyakorlatilag „szentesítette a törvénytelenségeket". A párt többi vezetőjének felelősségét viszont csak annyiban ismerte el a jelentés, hogy a Titkárság és a Politikai Bizottság testületileg felelős, de csak abban, hogy nem biztosította az ÁVH pártellenőrzését. A Kovács-féle bizottság végül a Központi Vezetőség 1956. július 18-21-i ülésén tárta a KV nyilvánossága elé a Farkas Mihály politikai felelősségéről és bűneiről szóló jelentését. L. MOL, M-KS, 276. fond, 62/KKF/ll. ő. e. Bővebben 1. Baráth Magdolna: Az MDP vezetése és a rehabilitáció (1953-1956). In: Múltunk 1999/4. sz. 89.; Baráth Magdolna: Az ÁVH és az 1950-es évek rehabilitációs eljárásai. In: Államvédelem a Rákosi-korszakban. Állambiztonsági Történeti Tár. Szerk. Gyarmati György. Történeti Hivatal, Budapest, 2000. 200-201. 31 Határozat a Belügyminisztérium és szervei pártellenőrzésének további megjavítására (1956. augusztus 6.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/297. ő. e. 32 1953. szeptember 21-én alakult meg a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya Bakos Pál osztályvezető ügyész vezetésével, s fo feladata a BM államvédelmi szerveinek hatáskörébe tartó-
