Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
1132 KRAHULCSÁN ZSOLT nyosságok mellett továbbra is létezett az a fajta szemlélet, amely az „ÁVH"-t a párttól független szervnek tekintette. Az államvédelem területén túlságosan sok volt a fiatal, tapasztalatlan, politikailag nem képzett „káder", akik nem stabilizálták, hanem gyengítették a BM-et. Elégtelen volt a belügyi vezetők politikai informáltsága, az Adminisztratív Osztály ellenőrző tevékenysége, valamint a belügyi szervek vezetőink rendszeres beszámoltatása is. Határozati javaslatában Piros a fegyelmi helyzet fokozottabb pártértékelésére, valamint a BM hatásköri listájának felülvizsgálatára tett javaslatot. Belügyminiszterként nagyobb hatáskört akart az egyes főosztályok, önálló osztályok parancsnokainak is.2 6 A BM különböző szervei és az „ÁVH"-tól elbocsátott kompromittált személyek között pedig gyakran meg nem engedett kapcsolat alakult ki, hiszen ezek — hálózati személyként — tovább „dolgoztak" a BM-nek. A fentiek miatt az is felmerült, hogy a „kádermunkát" végzők funkcióját meg kellene szüntetni.27 A Nagy Imre miniszterelnöksége alatt megindult enyhülés, a rehabilitációs eljárások, a törvénytelenségek felülvizsgálata a szovjet vezetés támogatásának megszűnésével 1955 elejére megtorpantak és a „súlyos balfogások" valódi felelőseinek felelősségre vonása sem történt meg. Péter Gábort ugyan 1954 márciusában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de a hivatalos álláspont szerint a pártvezetés továbbra is csak annyiban volt felelős a törvénytelenségekért, hogy nem biztosította az AVH felett a pártellenőrzést. Ugyanakkor a nemzetközi életben végbemenő változások, az enyhülés és a desztalinizáció politikája az 1953-1954-es magyar reformpolitikát látszott igazolni, ezért az SZKP XX. kongresszusa Magyarországon is rendkívül nagy hatást és visszhangot keltett. A pártapparátus gyorsan reagált a Moszkvában történt eseményekre, az Adminisztratív Osztály már 1956 márciusában elkészítette javaslatát, mely az SZKP XX. kongresszusának „tapasztalatait" a BM pártellenőrzésének javítása érdekében kívánta felhasználni. Általában elmondható, hogy a javaslat a pártellenőrzés kiszélesítése irányába mozdult el, hiszen a Központi Vezetőségnek a belügyi szervek pártellenőrzésben valódi irányító és ellenőrző szerepet szánt. A párt megyei végrehajtóbizottságainak ellenőrzési jogát is ki kívánta szélesíteni a BM valamennyi szervére, így a Határőrségre és Belső Karhatalomra vonatkozóan is. A pártbizottságok mint testületek ugyanazokat a jogo-26 „A KV »BM pártellenőrzéséről szóló 1934. március 12-i határozata« jelentős változást eredményezett a BM központi és megyei szerveinek a területi pártszervekhez való kapcsolatában. A megyei pártszervek és a BM megyei szervei között megjavult a kapcsolat, ma már jónak mondható. A KV Adminisztratív Osztálya ellenőrzéseivel azonban még nem nyújt kellő segítséget a BM sokrétű szerveinek irányításához. [...] Még ma is nagy nehézséget jelent a BM valamennyi szervének összefogása és operatív vezetése. Csak az utóbbi hónapokban kezd kialakulni a szervek vezetőinek rendszeresebb ellenőrzése, beszámoltatása és segítése. [...] Fokozottabban kell támaszkodni a fegyelem megszilárdításában a politikai osztályokra és a pártszervezetekre. A budapesti és megyei Párt Végrehajtó Bizottságok rendszeresen értékeljék a BM budapesti, megyei főosztályainak fegyelmi helyzetét, és nyújtsanak konkrét segítséget a fegyelmi helyzet megjavításához. A Belügyminiszter a KV Adminisztratív Osztályával vizsgálja felül a BM hatásköri listáját. Biztosítson nagyobb hatáskört az egyes főosztályok, önálló osztályok, valamint parancsnokságok vezetőinek." L. Jelentés a BM káderhelyzetéről és javaslat a kádermunka megjavítására (1954. november 26.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/213. ő. e. 27 Határozat a Belügyminisztérium káderhelyzetéről és a kádermunka megjavítására. Jegyzőkönyv a PB 1955. január 26-i üléséről. Uo.
