Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
328 KRAHULCSÁN ZSOLT sége, mely csak a Keleti Ferenc-féle előterjesztésben szerepel és a végleges határozatban is csak abban az összefüggésben fordul elő, hogy a BM budapesti, illetve megyei főosztályvezetője az „államvédelem különlegesen bizalmas kérdései" kivételével köteles a megyei, budapesti pártbizottságoknak beszámolni.2 0 Az MDP III. kongresszusa pár hónappal később foglalkozott a párt szervezetei és a fegyveres testületek közti viszony szabályozásával. Az ekkor elfogadott szervezeti szabályzat szerint többek között a Belügyminisztérium fegyveres alakulatainál a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége irányítja a „pártpolitikai munkát" és ebben a tekintetben az MDP KV osztályainak szerepét tölti be. A meglehetős késéssel megszületett szervezeti szabályzat tehát mégiscsak „beemelte" közvetett módon a belügyi szervek legfelső szintű pártellenőrzését, bár valós szabályozó, ellenőrző szerepről ebben az esetben sem beszélhetünk.21 Két párthatározat között A határozat megjelenését követően több hónapon keresztül további javaslatok, észrevételek, összefoglaló jelentések készültek, melyek a határozat pontatlanságaira, végrehajtásának módjaira kérdeztek rá. A Budapesti Pártbizottság Adminisztratív Osztályának több észrevétele is volt. A pártbizottságoknak joguk és kötelességük volt a BM szervek munkájának segítése, de nem volt világos a számukra, hogy a pártbizottság csak javaslatot tehet, vagy határozatot is hozhat a belügyi szervek vezetőire vonatkozóan. Arra is rákérdeztek az egyik jelentésben, hogy mindezeket közvetlenül, vagy a BM szervek pártszervezetein keresztül teheti-e meg? A határozatot a kerületi pártbizottságok nem kapták meg, és a Budapesti Pártbizottság sem küldte el nekik. A káderkérdésekben alkalmazott gyakorlattal — az adminisztratív osztályok a főosztályvezetőnek jelentést tesznek a káderekről szerzett tapasztalataikról — sem értettek egyet a jelentés készítői, mert szerintük ez a „belügyi szervek helytelen káderpolitikájának további gyengülését jelentené".2 2 Súlyosabb problémának tekintették, hogy az államvédelmi tevékenység pártellenőrzésének a kérdése továbbra sem volt egyértelműen szabályozott. „Ma is eléggé vitatott kérdés — a KV 1954. III. 12-i határozata sem mondja ki világosan és félreérthetetlenül — az államvédelmi területre vonatkozó pártellenőrzést. Többek között emiatt is a választott használatra, míg egy, a belügyminiszter utasítása szerint meghatározott szűkebb kör számára a követségi értesüléseket, jelentősebb kémügyeket és a nemzetközi híreket tartalmazó „B" jelentést kellett összeállítani. L. A Belügyminisztérium Kollégiumának 1953. augusztus 25-i ülése. Javaslat a Belügyminisztérium egységes tájékoztató rendszerének megszervezésére. Közli: A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953-1956. I. köt. Összeáll., jegyz., bev. tan. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György, S. Varga Katalin. Történeti Hivatal, Budapest, 2001. 110-115. A kollégiumi előteijesztés alapján adták ki a tájékoztatásról szóló, 07. sz., 1953. szeptember 8-án kelt belügyminiszteri parancsot. A témához 1. Müller Rolf: A politikai rendőrség tájékoztató szolgálata, 1945-1962. In: Trezor 2. A Történeti Hivatal Évkönyve, 2000-2001. Történeti Hivatal, Budapest, 2002. 111-135. 21 A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusának rövidített jegyzőkönyve. 1954. május 24-30. Szikra, Budapest, 1954. 365-366. 22 A ker-i Pártbizottságok részére módszer, a határozat végrehajtása tekintetében (1954. április 14.). BFL, 95/e/116. ő. e.
