Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123

A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) 1129 ti, illetve megyei főosztályait1

7

alapvetően három kérdéskörben ellenőrizhették. Feladatuk a párthatározatok végrehajtásának biztosítása, a káderkérdések figyelemmel kísérése, valamint a politikai osztályok,1

8

megbízottak munkájának ellenőrzése volt. Ugyanakkor kimaradt a határozatból több, a február 19-i, Keleti Ferenc által jegyzett határozati javaslatban még szereplő pont is.1

9

Ezek a PB, а КУ a KV Adminisztratív Osztálya, valamint a belügyminiszter és a KV Titkárságának a pártellenőrzésben betöltött szerepét taglalta. Ezek szerint a Ky illetve megbízásából a PB ellenőrizte (volna) a BM Határőrség és Belső Karhatalom egész tevékenységét, a KV Adminisztratív Osztálya pedig a Belügyminisztérium és szervei politikai apparátusát. A belügyminiszter feladata lett volna a KV utasítására a minisztériumra, illetve annak bármely szervére és ezek munkájára vonatkozó kérdésről írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatást adni. A rendkívüli eseményeket a belügyminiszter — minden külön felhívás nélkül — köteles lett volna jelenteni a PB-nek, továbbá napi jelentésekben, valamint, amikor a KV szükségesnek látja, beszámolni az államvédelmi és határőrizeti munkáról, az ellenség tevékenységének főbb irányairól, a közbiztonság helyzetéről. A következő pont szerint a belügyminiszternek az „államvédelem különlegesen bizalmas kérdéseiről" - a kémelhárításra, hírszerzésre, belső elhárításra, az operatív technikára, a párt és a kormány vezetőinek védelmével kapcsolatos intézkedésekre, az operatív munka speciális számszerű adataira és eredményeire, a fontosabb őrizetbe vételekre, a környezettanulmányozásra, az államvédelmi vonatkozású nyilvántartásra, a belügyi szervek létszámának alakulására, az erők átcsoportosítására, a fegyverzetre, felszerelésre vonatkozó adatokról - szóló jelentéseit közvetlenül kellett volna felteijesztenie a Politikai Bizottság elé. Nem került be a márciusi határozatba a KV Titkárságának ellenőrző szerepét taglaló pont sem, mely a Belügyminisztériumra és szerveire vonatkozó párthatározatok végrehajtásának ellenőrzéséből, valamint a hatáskörébe utalt káderkérdésekben való döntésből állt volna. Ugyanígy kimaradt a végleges határozatból a KV ellenőrző tevékenykárság 1950. február 1-jei üléséről. MOL, M-KS, 276. fond, 54/84. ő. е.; Az MDP KV határozata a Belügyminisztérium Politikai Főosztálya felállítására (1953. május 24.). MOL, M-KS, 276. fond, 54/242. ő. e. 19

Ezek a pontok nem csak a Keleti-féle határozati javaslatban szerepelnek, hanem a február 27-i keltezésű, szemmel láthatóan munkapéldányként megmaradt határozatban is. Ugyanakkor a március 12-én kiadott, véglegesnek tekinthető példányban már nem. A február 24-i PB-ülés jegyzőkönyve pedig nem ad magyarázatot arra, hogy miért maradtak el ezek a feladatok. 20

Határozati javaslat a Politikai Bizottsághoz a Belügyminisztérium és szervei pártellenőrzéséről (1954. február 19.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/162. ő. e. Talán azért maradt ki a végleges változatból a javaslat tájékoztatással kapcsolatos pontja, mivel a kérdéskör szabályozására a Belügyminisztérium Kollégiumának 1953. augusztus 25-i ülésén már sor került. Ekkor Gerő, a frissen kinevezett belügyminiszter, a korábbi tájékoztatási gyakorlat bírálata mellett meghatározta a BM tájékoztatási csoportjának feladatát is. Ennek időben és rendszeresen tájékoztatnia kellett a PB tagjait és a kormány vezetőit az ország területén történő olyan eseményekről, melyek a felső vezetés számára a tájékozódás és az intézkedés szempontjából fontosak lehettek. Ezért a tájékoztatásnak foglalkoznia kellett többek közt az államvédelmi szervek által felderített államellenes bűncselekményekkel, az osztályellenség, az imperialista ügynökök tevékenységével, módszereikkel és az ellenséges tevékenység megelőzésére, illetve félbeszakítására irányuló intézkedésekkel. A PB tagjai és a Belügyminisztérium részére összefoglalókat, hangulatjelentéseket, hálózati értesüléseket, vizsgálati ügyeket, rendkívüli eseményeket és időszaki jelentéseket tartalmazó ún. „A" jelentéseket kellett készítenie belső