Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
1128 KRAHULCSÁN ZSOLT ügyminisztériumi szervek egész munkája felett. Biztosítani kell, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg az, ami az elmúlt években az államvédelmi szervekben megtörtént és ami súlyos kárt okozott a pártnak, népi demokratikus államunknak."1 3 A fenti bírálatban keverednek a valódi és a valótlan elemek, működött a régi reflex. Az ÁVH ugyan valóban „állam volt az államban", de vezetőinek kizárólagos bűnössége, a tudatos „ellenséges aknamunka", valamint az a vád, hogy „osztályidegen" — vagyis jobboldali, reakciós, fasiszta — elemek „gyűjtőhelye" lett volna, nem volt igaz. A bírálat ugyanakkor helyesen mutatott rá Péter Gábornak és társainak önkényeskedéseire. A Belügyminisztérium budapesti, illetve megyei főosztályainak1 4 pártellenőrzését a budapesti, megyei pártbizottságok, valamint ezek adminisztratív osztályai látták el. A fent jelzett belügyi szerveknek kötelessége volt a pártbizottságoknak beszámolni a főosztály munkájáról - az államvédelem különlegesen bizalmas kérdéseinek kivételével.1 5 A pártbizottságok pusztán javaslatokat, észrevételeket tehettek, utasításokat nem adhattak a belügyi szervek vezetőinek — hiszen valóban nem voltak felettes szerveik —, viszont tapasztalataikról tájékoztathatták a belügyminisztert, pártvonalon pedig a Központi Vezetőség szerveit. A területi pártbizottságok ellenőrizhették a Belügyminisztérium budapesti és megyei szerveinél működő pártszervezeteket és adott esetben tájékoztatták a KV Adminisztratív Osztályát a tapasztalható hiányosságokról, hibákról. Káderkérdésekben a belügyi szerveknek ki kellett kérniük az illetékes pártbizottságok véleményét, vita esetén azonban a döntés a Belügyminisztériumot illette meg.1 6 A legtöbb jogosultsága az államvédelem pártellenőrzésének terén, úgy tűnik, a területi — és nem a belügyi — pártszervek pártbizottsági titkárainak volt. A budapesti és a megyei pártbizottságok adminisztratív osztályai a BM budapes-14 Uo. Értelemszerűen a városi, budapesti kerületi és járási pártbizottságokra (és ezek első titkáraira) is vonatkoztak a határozat ezen pontjai. 15 Ennek értelmében „csak" a közbiztonság, a közlekedés, a „szocialista törvényesség" betartása, a személyi állomány erkölcsi-politikai, fegyelmi állapota, a belügyi szervek lakossághoz való viszonya, az ellenség tevékenységének iránya voltak azok a témák, melyekről a beszámolót el kellett készítenie. L. Uo. 16 A BM Kollégiumának 1953. augusztus 25-i ülése foglalkozott a BM központja és a hozzátartozó szervek vezetőinek és kádereinek felvételét, soron kívüli, soros kinevezését, leváltását, elbocsátását, áthelyezését és más szervhez való átengedését szabályozó hatásköri lista kiadásáról. Ez a hatásköri lista szabályozta a párt (Minisztertanács) elé kerülő, jóváhagyásra beterjesztett javaslatokat, valamint a belügyminiszter, a miniszterhelyettesek, főosztályvezetők és önálló osztályvezetők kinevezési jogkörét. A BM személyi állományára vonatkozó hatásköri lista, a belügyminiszter I. helyettesének 17. sz. parancsa 1954. április 24-én jelent meg. Közli: A Belügyminiszter Kollégiumának ülései 1953-1956. I. köt. Összeáll., jegyz. és bev. tan. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Történeti Hivatal, Budapest, 2001. 123-128. 17 E körön túl a határozat ezen fejezetének pontjai a szegedi, miskolci, debreceni, pécsi és győri városi pártbizottságok adminisztratív osztályaira, valamint a járási pártbizottságok adminisztratív felelőseire is vonatkoztak. L. 13. jegyz. 18 Az MDP KV Titkársága 1950. február 1-jei ülésén fogadta el a rendőrségen működő politikai osztályok felállítására vonatkozó javaslatot, melynek értelmében fokozatosan jöttek létre a Közrendészeti, Légoltalmi, Büntetés-végrehajtási és Tűzrendészeti Főosztályok politikai osztályai. A KV 1953. május 24-i határozatával létrehozta a BM Politikai Főosztályát, mely a fenti főosztályok politikai osztályainak élén állt. Javaslat a rendőrségen politikai osztály felállítására. L. Jegyzőkönyv a Tit-
