Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) 1127 vezetők (Gerő, Farkas, Révai) felelőssége nem jelenhetett meg sem az 1954-es, sem a későbbi — a belügyi szervek pártellenőrzéséről szóló —, sem egyéb határozatokban, a Nagy Imre-féle „új szakasz" tisztázó szándéka ellenére sem.1 1 Az első PB határozat a BM pártellenőrzéséről (1954. március 12.) Az MDP Központi Vezetőségének 1954. március 12-i határozata a Belügyminisztérium budapesti és megyei szerveinek pártellenőrzéséről kemény kritikával illette az államvédelmi szerveknek még pár hónappal korábban is alkalmazott gyakorlatát. A KV 1953. júniusi határozatára1 2 hivatkozva a dokumentum a párt számára a legfontosabb feladatként a „törvényesség feltétlen biztosítását" jelölte meg az államélet, valamint az államvédelmi szervek munkája során, továbbá kinyilvánította, hogy ezek „minden körülmények között a párt- és a kormány határozatai szerint végezzék munkájukat". Már ebben a pár sorban is egyértelműen megmutatkozott a pártvezetés azon szándéka, mely a törvénytelenségek kizárólagos felelősségét a párttól elhárítani, s a pártot és a kormányt, mint a törvényesség legfőbb biztosítékát kívánta feltüntetni. A határozat következő részében a valóban kemény kritikával megfogalmazott bírálat őszinteségét lerontja az a kitétel, mely az ÁVH-t téve meg kizárólagos bűnösnek, a pártellenőrzés hiányát, a párt tényleges ellenőrző szerepének elégtelen voltát emelte ki fő okként, holott a törvénytelenségek a pártvezetés döntései alapján történtek. Ugyanakkor — önkritikát gyakorolva — megpróbálta elhitetni, hogy „csupán" a párt ellenőrző szerepének gyengesége vezetett a jogtiprásokhoz. „A belügyi szerveknek a párt által való ellenőrzésére annál inkább szükség van, mert az elmúlt években a volt Államvédelmi Hatóság és annak budapesti és megyei operatív szervei fölött a párt tényleges ellenőrzést nem gyakorolt. A volt Államvédelmi Hatóság, volt vezetője és bűntársai az államvédelmi szervekben a pártellenőrzés hiánya folytán éveken keresztül folytattak ellenséges aknamunkát. Züllesztették az államvédelmi szerveket. Az államvédelmi operatív és vizsgálati munkában rendszerré tették a törvénytelenséget, az erőszak alkalmazását, jegyzőkönyvek és vallomások meghamisítását és ezeket a törvénytelen és aljas módszereket számos esetben ártatlan emberekkel, dolgozókkal, becsületes kommunistákkal szemben alkalmazták. Az államvédelmi szerveket osztályidegen, ellenséges elemek gyűjtőhelyévé tették. [...] A volt Államvédelmi Hatóság volt vezetője és bűntársai igyekeztek az Államvédelmi Hatóságot a párt- és kormány fölé helyezni. Avantgardista szellemet terjesztettek és fejlesztették ki az államvédelmi szervekben s ezt takaróul használták ahhoz, hogy kivonják az államvédelmi szerveket a párt ellenőrzése alól. Becsapták és galádul félrevezették a pártot. Mindebből le kell vonni azt a tanulságot, hogy szigorúbb, rendszeres, következetes pártellenőrzést kell megvalósítani a bel-12 A határozatot közli: A Magyar Dolgozók Pártja határozatai, 1948-1956. Főszerk. Izsák Lajos. Összeáll., jegyz. és szerk. Habuda Miklós, Rákosi Sándor, Székely Gábor, T. Varga György. Napvilág, Budapest, 1998. 188-206. 13 Határozat a Belügyminisztérium budapesti és megyei szerveinek pártellenőrzésére (1954. március 12.). MOL, M-KS, 276. fond, 53/162. ő. e.
