Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123
A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) 1125 zetni és ellenőrizni az ÁVH munkáját (Berija elvtárs: Az ÁVH munkáját nem vezetheti az Adminisztratív Osztály, hanem a Központi Vezetőség.)"3 Berija utalása a „hibákra" a korábbi törvénysértésekre vonatkozott. E miatt került sor rövidesen az ÁVH és a BM összevonására, és ezért volt a BM vezetőjének egyik legfontosabb feladata a „rendcsinálás", a törvényesség helyreállítása. Az egységes Belügyminisztérium kialakítása, a szervezeti változtatások, az ügyrend elkészítése,4 a törvénytelenségek felülvizsgálatának felvetése, valamint a BM és szerveinek pártellenőrzéséről szóló határozat mind a törvényesség visszaállítását szolgálta (volna). Gerő Ernő belügyminiszterként jól tudta, hogy nem csak szakmai, törvényességi, de még inkább politikai okból is szükséges a pártellenőrzésről szóló határozat kidolgozása: „Itt természetesen elsősorban a párt kezében kell lennie a kezdeményezésnek, de nekünk aktívan bele kell kapcsolódnunk ebbe a munkába, mert a belügyminisztérium rendszeres pártellenőrzése politikailag elengedhetetlenül szükséges és egyben alapvető feltétele annak, hogy a belügyminisztérium képes legyen megfelelően ellátni azokat a rendkívül fontos feladatokat, amelyeket a párt és a kormány reá bízott."6 Ebbe a folyamatba illeszkedett a KV-nak a BM államvédelmi operatív szervei vezető kádereinek megerősítéséről szóló határozata, mely a „vezetőkáderek" hiányát az egységes Belügyminisztérium megszervezése során kialakult helyzettel, valamint a „kompromittált, államvédelmi munkára nem alkalmas személy"ek eltávolításával magyarázta. A „fejlett, politikailag szilárd pártmunkások"-at a budapesti és megyei pártbizottságok felelős pártfunkciót betöltő káderei közül kellett átadni a BM-nek, ahol államvédelmi operatív osztályvezető-helyettesek, alosztályvezetők, járási osztályvezetők és helyetteseik lettek.6 Ugyanakkor a pártállami társadalmi berendezkedés sajátosságai, a párt (ön)ellenőrzés ellentmondásai, a hatalmi harcoknak egy újabb terepét, eszközét teremtették meg. Néhány hónappal korábban Farkas Mihály — a KV Adminisztratív Osztály felügyeletével megbízott titkára — a BM ellenőrzésének nehézségeiről Jevgenyij Dimitrijevics Kiszeljov szovjet nagykövetnél panaszkodott. Osztályának nem csak joga, de kötelessége a BM munkájának ellenőrzése — hivatkozott az SZKP KB júniusi plénumának határozatára —, de neki a PB-tag Gerő „ellenőrzése" problémákat okoz.7 A politikai rendőrség pártellenőrzésének „leple alatt" folytatott hatalmi vetélkedés a tárgyalt korszak egyik jellemző mozzanata volt. 4 A szervezeti kérdések tisztázására bizottságot hoztak létre, melynek vezetője Piros László, tagjai Györe József, Dékán István, Ács Lajos és Selmeci György voltak. MOL, M-KS, 276. fond, 66/42. ő. e. Bővebben 1. Baráth Magdolna: Gerő Ernő a Belügyminisztérium élén, 1953-1954. In: Trezor 1. A Történeti Hivatal Évkönyve. Történeti Hivatal, Budapest, 1999. 163. 6 MOL, M-KS, 276. fond, 66/42. ő. e. Bővebben 1. Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról, 1953-1956. Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. Összeáll., bev. tan. Baráth Magdolna. Napvilág, Budapest, 2002. 6 Határozat a BM államvédelmi operatív szervei vezető kádereinek megerősítéséről (1954. január 13.). MOL, M-KS, 276. fond, 54/287. ő. e. 7 Az SZKP KB 1953. júniusi határozata szerint a pártszervezeteknek nemcsak joguk, de kötelességük is a BM munkájának ellenőrzése. L. Jurij Andropov feljegyzése a Farkas Mihállyal folytatott beszélgetéséről (1953. október 19.). Közli: Szovjet nagyköveti iratok., i. m. 95-98. Bővebben 1. Baráth: i. m. 163. (Andropov ekkor a Szovjetunió budapesti nagykövetségén, mint tanácsos dolgozott.)
