Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Krahulcsán Zsolt: A politikai rendőrség pártellenőrzése 1954-1958 1123

Krahulcsán Zsolt A POLITIKAI RENDŐRSÉG PÁRTELLENŐRZÉSE (1954-1958) Bevezetés1 Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy az 1956-os forradalom által elválasztott Rákosi- és Kádár-rendszerben a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) viszonyulása az államvédelmi, állambiztonsági szervekhez milyen módosulásokon, hangsúlyeltolódásokon ment keresztül. Arra keresem a választ, hogy valóban történt-e, és ha igen, mikor és milyen változás a fenti viszonyrendszerben. Ennek a többszereplős viszonyrendszernek a tagjai, a területi (budapesti, megyei, kerületi, járási) pártszervezetek, azok adminisztratív osztályai, a belügyi szervek pártszervezetei, a pártbizottságok, és azok első titkárai, a politikai apparátus (politikai, nevelő osztályok, megbízottak, Politikai Főosztály, politikai csoportfőnökség, politikai helyettesek) továbbá a vezető párttestületek (MDP Központi Vezetősége, a KV Titkársága, a KV Adminisztratív Osztálya, majd az MSZMP (Ideiglenes Intézőbizottság - IIB) Politikai Bizottsága, MSZMP (Szervező Bizottság) Titkársága, MSZMP Központi Bizottsága, MSZMP KB Adminisztratív Osztálya), valamint a Belügyminisztérium szervei, osztályai, főosztályai, a BM Határőrség és Belső Karhatalom voltak. A legfontosabb források e témában az 1954. március 12-i PB határozat a Belügyminisztérium budapesti és megyei szerveinek pártellenőrzéséről, az 1956. augusztus 6-i határozat a Belügyminisztérium és szervei pártellenőrzésének további megjavításáról, valamint az 1957. november 12-i PB határozat a Belügyminisztérium és szervei pártellenőrzéséről. Ezek a források kijelölték az időkeretet, valamint meghatározták azon szer-1 Ez úton is szeretném megköszönni Baczoni Gábor Miklós, Baráth Magdolna, Bikki István, Cseh Gergő Bendegúz, Gyarmati György, Kónyáné Kutrucz Katalin, Müller Rolf, Okváth Imre, Orgoványi István, Püski Levente, Sipos Levente, Szakolczai Attila, Takács Tibor és Urbán Attila észrevételeit, megjegyzéseit, melyek rendkívül nagy segítséget jelentettek számomra a tanulmány elkészítésében. 2 Mivel a szűkebb értelemben vett politikai rendőrségbe szervezetileg sem a Munkásőrség, sem a Határőrség, illetve a Belső Karhatalom nem tartozott bele, így ezek pártirányításának, pártellenőrzésének vizsgálata sem tartozik tanulmányom keretei közé. Igaz, ezek a szervek is elláttak — különösen a forradalom leverését követően — államvédelmi, állambiztonsági feladatokat, bár a pártvezetés elsősorban a közrend, a közbiztonság, a köztörvényes cselekményeket elkövetőkkel szembeni védekezéssel, illetve az államhatár védelmével indokolta a fenti szervek létjogosultságát. Az AVH Belső Karhatalom az MDP KV Titkárság 1952. januári határozata alapján az AVH Határőrség Parancsnokságából vált ki, majd a KV 1953. júniusi határozata alapján újjászervezett Belügyminisztéri-