Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
A MAGYAR-JUGOSZLÁV-SZOVJET KAPCSOLATOK ... 1953-1958 1119 Magyarországon, a Nagy Imre-per küszöbén, a különösen kényes helyzetben komoly problémát jelentett a kádári pártvezetés számára a Jugoszláviával kapcsolatos álláspont kialakítása. Miközben a Nagy Imre-per ideológiai megalapozása során egyértelműen utaltak a jugoszláv revizionizmus és az „árulók" közötti eszmei-politikai kapcsolatra, el akarták kerülni, hogy az új nemzetközi kampány az 1948-1949-es jugoszlávellenes hadjárat megismétlődésének benyomását keltse. Ha másért nem, hát a hírhedt Rajk-perrel vonható párhuzam miatt. Éppen ezért úgy próbálták beállítani a Jugoszláviával támadt viszályt, hogy annak kezdeményezője a JKSZ volt, a jugoszláv párt indított „nyílt elvi-politikai támadást" az egész szocialista tábor ellen. Utaltak a jugoszláv revizionizmus és Nagy Imre nézeteinek hasonlóságára, de az a vád is elhangzott, hogy a tömbön kívüliség elvének túlhangsúlyozása, dicsérete egyes országoknak a szocialista táborból való kiszakításához és a burzsoá restauráció előkészítéséhez vezet, vagy legalábbis ezt a célt szolgálja.12 5 Tito az utolsó pillanatig arra törekedett, hogy ne próbálják Jugoszláviát felelőssé tenni az 1956-os magyarországi eseményekért. Egy nappal a bírósági tárgyalás lezárulása és két nappal a halálos ítéletek végrehajtása előtt, 1958. június 14-én hosszú levelet küldött az SZKP vezetőihez, amelyben többek között a magyar eseményekben betöltött jugoszláv felelősség kérdését is érintette. Annak a reményének adott hangot, hogy lesz foganatja a Nagy Imre-perrel kapcsolatban ebben az ügyben a szovjet részről Snagovban, magyar részről pedig Karagyorgyevón elhangzott korábbi ígéreteknek. Egyúttal azonban azt is jelezte, hogy ha folytatódik az 1948-as szakítást idéző kampány, nincs más választásuk, mint vállalni a rájuk kényszerített harcot.12 6 A nemzetközi konfliktussá terebélyesedő elmérgesedett szovjet-jugoszláv vita nyomán, a korábbi, Tito által felidézett ígéretek semmivé foszlottak. A kádári vezetés az önmaga szempontjából is rosszabb forgatókönyv-változat megvalósítására kényszerült azzal, hogy a Nagy Imre-perben komoly hangsúlyt kapott a jugoszláv kapcsolat. Előkerültek azok az anyagok, melyek a belügyi vizsgálat során kifejezetten Jugoszlávia kompromittálására készültek, s a perben, majd az azt követő propaganda kampányban fel is használták azokat.127 A szovjet-jugoszláv viszony elmérgesedése is szerepet játszhatott abban, hogy Hruscsov és a szűkebb pártvezetőség, a februári párthatározattal szemben, jóváhagyta a halálos ítéleteket a Nagy Imre-perben.12 8 125 A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VII. kongresszusa és a nemzetközi munkásmozgalom. Népszabadság, 1958. május 21. Az MSZMP PB 1958. május 13-i előzetes vitáját a cikkről 1. MOL M-KS 288. f. 5/78. 6. e. 126 A JKSZ KB levele az SZKP KB-hoz. 1958. június 14. (Részletek) Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956-1959. 367-371. 127 ítélet Nagy Imre és társai bűnperében. Az Igazságügy-minisztérium közleménye a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárásról. Népszabadság, 1958. június 17. Az ún. Fehér Könyv 5. kötete külön alfejezetet szentelt a Nagy Imre-csoportnak a jugoszláv követségen folytatott tevékenységének, de utalt arra a „rendszeres konspirativ kapcsolatra" is, amelyet a csoport tagjai ezt megelőzően is fenntartottak a jugoszláv diplomatákkal. Nagy Imre és társai ellenforradalmi összeesküvése. Kiadja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Tájékoztatási Hivatala, [1958]. 124-133. 128 Aczél György közlése szerint (1990-1991) Rajnai Sándortól származott az értesülése, hogy a szovjet belügyi szervek magyarországi képviselje közölte vele: Hruscsov az ítélet meghozatala után, de még a kivégzés előtt belegyezését adta Nagy Imre kivégzéséhez.
