Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
1112 MARELYIN KISS JÓZSEF - RIPP ZOLTÁN - VIDA ISTVÁN ai ellentétek minél kevésbé rombolják vagy akadályozzák az államközi, gazdasági együttműködést. A dokumentumok egyértelműen igazolják, hogy május-június folyamán Kádár János tartózkodott az olyan lépésektől, amelyek tovább rontották volna a két ország közötti általános viszonyt.102 Június elején igyekezett megnyugtatni Kapicic nagykövetet, hogy baráti alapon kívánják rendezni a kapcsolatokat, s ha lesz is per, azt nem kívánják Jugoszlávia kompromittálására felhasználni.103 Egyúttal levetette napirendről annak a „hadüzenettel" felérő levélnek az elküldését, amely éppen a jugoszláv felelősség kérdését firtatta volna a magyar eseményekben, s követelte volna, hogy a jugoszlávok ítéljék el az ellenforradalmat és határolódjanak el Nagy Imrétől.104 A követelés képtelen helyzetet teremtett volna, hiszen ha a jugoszlávok a kívánt módon elhatárolódnak, elvesztik erkölcsi alapjukat arra, hogy tiltakozzanak egy esetleges per esetén, ha meg nem teszik, mintegy bizonyságát adják bűnrészességüknek. Egyidejűleg Moszkvában és Belgrádban is barátságosabb hangnemben kezdtek beszélni, Tito több alkalommal is jelezte a politikai kapcsolatok normalizálására irányuló szándékát. 10 5 A szovjet részről megindult közeledés jele volt, hogy az SZKP KB Elnöksége 1957. május 31-i határozata értelmében a jugoszláv vezetőket — A. Rankovic és E. Kardelj — meghívták szovjetunióbeli nyaralásra a Krímbe. Egyidejűleg döntés született arról is, hogy a szovjet sajtóban „... figyelmesebben kell megvilágítani a jugoszláv-szovjet konfliktust".10 6 Zsukov marsall, honvédelmi miniszter vendégeként június elejétől magas rangú jugoszláv katonai küldöttség tartózkodott hosszabb ideig a Szovjetunióban. A hosszabb távra érvényes kedvező fordulat reményét 1957 nyarán a Hruscsov megbuktatására szervezett Malenkov-Molotov-Kaganovics-Sepilov-féle „pártellenes csoport" puccskísérletének kudarca hozta meg. A jugoszláv vezetők nagy megelégedéssel fogadták a Moszkvában történteket, hiszen abban saját korábbi álláspontjuk igazolását vélték felfedezni.10 7 Az SZKP-ban lezajlott események és a június 22-29-i plénum határozata — Molotovék kizárása a Központi Bizottságból — igazolta Tito elnök álláspontját a szovjet párton belüli két irányzat, a „sztálinisták" és a „nem sztálinisták" létéről és egymás elleni küzdelméről. Az előbbiek veresége egyúttal a XX. kongresszus, az enyhülés és a reformok politikájának folytatását ígérte. A jugoszláv vezetőket ugyan aggasztotta Hruscsov néhány negatív megnyilvánulása, ezeket azonban jobb híján a sztálinisták megfékezésére tett gesztusként értékelték. Fontosabb volt, hogy a szovjet vezetők elfogad-102 Kádár János felszólalása az MSZMP KB 1957. április 22-i ülésén. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. III. köt. 1957. április 5-1957. május 17. Szerk.: Baráth Magdolna, Ripp Zoltán. Intera Rt. Budapest, 1993. 198. 103 Sík Endre feljegyzése J. Kapicic nagykövettel folytatott megbeszéléséről. (MOL XIX-A-2s 14. d.); Jugoszláv feljegyzés a június 10-i látogatásról: MOL XIX-J-1-j KÜM TÜK Jugoszlávia, 11. doboz 004136/5-6/1958. 104 MOL M-KS 288. f. 5/22. ő. e. 105 Tito több alkalommal is jelezte a kapcsolatok normalizálására irányuló szándékát. L. nyilatkozatát a Mladost című lapnak (magyarul: Magyar Szó, 1957. május 22.) és a Politika című lapnak (magyarul: Magyar Szó, 1957. május 26.), valamint beszédét a marvrovói vízerőmű felavatásán, ismerteti a Népszabadság 1957. május 29-i száma. 106 Az SZKP KB Elnöksége 1957. május 31-i ülésének jegyzőkönyve, (részlet). Az SZKP KB Elnöksége 1954-1964. 256. 107 Micunovic: Tito követe voltam i. m. 267-274.
