Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
A MAGYAR-JUGOSZLÁV-SZOVJET KAPCSOLATOK ... 1953-1958 1091 1955. január 14-én újabb árucsere-forgalmi megállapodást írtak alá Belgrádban a két ország között, amely december 31-ig volt érvényben. Február 23-án a szovjetek értesítették a magyar pártvezetést, hogy küszöbön áll a Hruscsov-Tito találkozó, s talán ez a közlés is hozzájárult ahhoz, hogy március 9-én lezárulhasson egy kétéves vita, mert a két állam tárgyaló delegációi a Tisza folyón történő szabad hajózásról is megegyeztek.38 Az 1955. évi kétoldalú kereskedelmi megállapodásban a magyar exportot 7,3 millió dollárban, a jugoszláv importot 6,4 millió dollárban határozták meg. A jugoszlávok kérésére a főbb magyar áruk összetétele: hengereltáruk, vasúti anyagok, festékek és vegyi anyagok, rádióalkatrészek, dömperek; a jugoszláv import főleg faféleségekből, kenderből és a kohászat által használt piritkoncentrátumból állt. A kereskedelmet nehezítette, hogy a jugoszlávok által igényelt hengereltáru nagy részét tőkés országokból kellett volna behozni. A gépeket és a gépi berendezéseket a jugoszlávok nem kívánták megvásárolni, mert a jóvátételi kötelezettségek teljesítésének keretében számítottak a magyar gépipar termékeire. Arra a magyar érdeklődésre pedig, hogy az elkövetkező években vasércet és rezet tudnának-e szállítani, azt válaszolták, hogy vasércet nem, mert azt maguk kohósítják, pillanatnyilag rezet sem, talán majd később. A kapcsolatok normalizálásának elsőrendű kérdése volt Rijeka kikötőjének magyar használata is. Bizalmatlanság, nehéz tárgyalások & 1955 tavaszán az MDP politikájában a közvélemény számára váratlan politikai irányváltásra került sor. A balos fordulat mindenekelőtt a szovjetunióbeli változásokkal függött össze. 1955. február 8-án leváltották az óvatos reformpolitikát folytató G. M. Malenkovot és Ny. A. Bulganyin marsall lett a miniszterelnök.39 1955. április 14.-én az MDP KV ülésén Nagy Imrét kizárták a PB-ből, illetve a KV-ből, és határozatot hoztak leválásáról. Utóda a kormány élén Hegedűs András lett. A Rákosi-Gerő-csoport vette át a hatalmat. Nagyot félreállították, 1955. december 3-án a pártból is kizárták; rágalomhadjáratot indítottak ellene és az általa folytatott reformpolitika ellen. A Rákosi-féle pártvezetés hozzákezdett a Nagy Imre miniszterelnöksége idején elért eredmények felszámolásához, s visszatért a sztálinista gazdaságpolitikához és a régi politikai módszerek alkalmazásához. A magyar belpolitikában bekövetkezett sztálinista fordulat a magyar-jugoszláv viszonyban is hamarosan éreztette hatását, a normalizáció folyamata lelassult. Rákosit 1955. május 23-án súlyos csapás érte. Az SZKP elnöksége a három nappal korábban hozott határozata alapján közölte a magyar párttal, 38 Az 1955. március 9-i Sporazum (Egyezmény) előzménye az volt, hogy Jugoszlávia külügyi államtitkársága korábban jegyzékben közölte: 1953. február 28-tól kezdve tilos a magyar hajóknak a Tisza jugoszláv szakaszán közlekedni. A jugoszlávok azzal érveltek, hogy az 1948-as Duna-egyezmény pótjegyzőkönyve lényegében hatálytalanítja az 1921. évi párizsi egyezményt, amely biztosította a Tisza folyón a hajózás szabadságát (MOL XIX j-l-j 00284/1953/december 10.). 39 Az SZKP Elnöksége üléseiről nemrég publikált feljegyzések alapján úgy tűnik, hogy Malenkov elmozdításában a kivégzett Berijához fűződő szoros barátsága, a koncepciós perekben játszott szerepe, s hatalommal való visszaélés képezte a fő okot (Prezídium CK KPSZSZ 1954-1964. 37-38.).
