Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
A MAGYAR-JUGOSZLÁV-SZOVJET KAPCSOLATOK ... 1953-1958 1089 lata. Intézkedésket hoztak a nagyon alacsony életszínvonal emelésre. 27 Az új miniszterelnök, ellentétben a jugoszláv ügyben erősen kompromittálódott Rákosival, elsőrendűen fontosnak tekintette a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok helyreállítását, Tito elnök személyes bizalmának és politikai támogatásának ismételt megnyerését, természetesen attól függően, hogy Moszkvában és Belgrádban e téren mi történik.2 8 A kapcsolatok rendezése, az első Nagy Imre-kormány hivatalba lépése után, már 1953 nyarán megkezdődött. Az első lépés csakis a kvázi háborús helyzet felszámolása lehetett. A magyar néphadsereg vezetői — az éppen csak enyhülni kezdő nemzetközi légkörben — igen óvatosan és vonakodva próbálták a Nagy-kormány programjának hadsereg-csökkentési előírásait, a Jugoszláviával való „háború nélküli békekötést" végrehajtani.2 9 1953. júliusában a magyar kormány biztosította Belgrádot, hogy kész tárgyalni a nyílt ellenségeskedések, a határmenti fegyveres akciók beszüntetéséről. A tárgyalások 1953. augusztus 5-én Baján kezdődtek, s 28-án már megszületett az első normalizációs egyezmény.30 Szeptemberben az internálási rendszer megszüntetése során 110 kényszerrel (valójában túszként) Magyarországon tartott jugoszláv állampolgár térhetett vissza hazájába. Egyébként a repatriálás nagyon nehezen haladt, s ez még sok feszültséget okozott a továbbiakban is.31 1953 augusztusában magyar kezdeményezésre Magyarország és Jugoszlávia követi szinten felújította a diplomáciai kapcsolatokat. Szeptember 9-én a belgrádi követté Kurimszky Sándort nevezték ki. November 24-én Dalibor Soldatic személyében egy igazi karrierdiplomata érkezett követként Budapestre.3 2 1954. februárig további hat képzett és tapasztalt követségi munkatárs akkreditálásával újjászervezték a budapesti jugoszláv követséget és az ott folyó munkát. Egy 1953. szeptemberi felmérés szerint Magyarország 87 délszlávok lakta községében kb. 80.000 horvát (80 százalék), szerb (15 százalék) és szlovén (5 százalék) élt. A konfliktus felszámolásával és az ideológiai-politikai nyomás csökkenésével a magyarországi — különösen a déli határsávban élő — délszlávok helyzete is javulni kezdett. 1954. január 30-án a két kormány megbízottai egyezséget 27 L. bővebben: Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz. Első kötet. 1896-1953. 1956-os Intézet. Budapest, 1996. 531-542.; Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz. Második kötet. 1953-1958. 1956-os Intézet. Budapest, 1999. 9-143. (A továbbiakban: Rainer: Nagy Imre. II. k.) 28 Egy érdekes tényre érdemes felfigyelni. Amikor a Jugoszlávia elleni háborús előkészületek javában folytak, 1951. december 9-én Nagy Imre felszólalt a Somogy megyei pártértekezleten, és annak ellenére, hogy első számú felvonulási és hadászati területnek számított a megye, egyetlen szóval sem említette a jugoszlávokkal való konfliktust. L. Szabó Bálint: A szovjet-jugoszláv viszály következményei Magyarország déli határsávjában 1948-1953, Somogy megye példáján. Egyetemi szakdolgozat. (Kézirat). A beszédet szó szerint közli. (159-168. o.) Köszönjük a szerzőnek és az egyetemi témavezetőnek, Gyarmati Györgynek, hogy erre az érdekes tényre felhívták a figyelmünket. 29 L. Okváth: Bástya a béke frontján i. m. 285-287. 30 A határincidensek megszűntetésére indított tárgyalássorozat folyamán a bajai alapegyezményt újabb kiegészítésekkel látták el (Szeged, 1954. február 9-15.; Eszék, 1954. május 8.). (MOL XIX-j-1 j 540 615/25/1954. sz. 1954. június 15. MT határozat és mellékletei.) 31 MOL KÜM iratok. 010 219/53. sz. Az iratok mellékletében név szerint és pontos lakóhellyel együtt sorolták fel a többségében a Bácskából származottak nevét. 32 Dalibor Soldatic jugoszláv követ 1953. november 24-én adta át megbízólevelét Dobi Istvánnak. 1946-ban négy hónapig Washingtonban szolgált, onnan Buenos Airesbe került, majd Rómában volt nagykövet, innen érkezett Budapestre.
