Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079

1088 MARELYIN KISS JÓZSEF - RIPP ZOLTÁN - VIDA ISTVÁN hogy őket terheli a felelősség szakításért, és hogy erre „a KB megkérdezése nélkül" került sor.2

5 A nyilvános nyilatkozatból, diplomatikus hangneme ellenére is, kiderült, hogy a két fél között az ideológiai kérdésekben meglévő jelentős különbségek és nézeteltérések továbbra is fennmaradtak. Az ideológiai-politikai vita tétje a szovjet típusú szocializmus modell reformja volt. A kérdés úgy merült fel, hogy a népi demokratikus országok a sztálinista hatalmi intézményeket a jugoszlávok önigazgató nemzeti kommunizmusa (munkástanácsok) mintájára alakítják-e át, vagy Kelet-Európában megmaradnak a kissé megreformált szovjet típusú rezsimek. Edvard Kardelj, a JKSZ fő ideológusa a munkástanácsrendszert, az új típusú uralmi szervezetet, a nyugat-európai szociáldemokrata pártok irányába való nyitást, az el nem kötelezett országok „blokkjának" szervezését hirdette meg Oslóban a norvég szocialisták konferenciáján.2

6

A jugoszlávok reformkommunista doktrínájára és Kardelj „szociáldemokrata nézeteire" a szovjetek többször is nagyon élesen reagáltak. Azt is érzékelték, hogy a jugoszlávok regionális hatalmi ambíciói feltámadtak. A jugoszlávok a közép- és kelet-európai országokkal való normalizációban és nyitásban óvatosságot tanúsítottak. A szovjetek 1955. júliusi, az ideológiai kérdésekre adott válaszukban a két kommunista párt közötti baráti kapcsolatok kiépítését hangsúlyozták, majd hozzátették: a lenini egységfronttaktika és a jugoszlávok nyitása valamennyi szocialista erő felé lényegében ugyanazt jelenti. A magyarokhoz írott és a jugoszláv megnyilatkozásokat kommentáló leveleikben már közel sem voltak ilyen visszafogottak. Indulatosan bírálták Kardelj „revizionista" nézeteit, mert „hencegve fecseg a szocializmus valamely külön jugoszláv útjáról", holott a marxizmus-leninizmus tanai — a proletárdiktatúráról, a pártról, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetről stb. — világosak és mértékadóak. A magyar-jugoszláv kapcsolatok javulása Sztálin halála a magyar-jugoszláv kapcsolatokat illetően is új helyzetet teremtett. Magyarország Jugoszláviával szembeni „frontország" szerepe megszűnt. 1953. július 4-én, a két héttel korábban Moszkvában lezajlott „konzultáció" nyomán, az Országgyűlés Rákosi Mátyás helyett Nagy Imrét választotta miniszterelnökké, aki azonban megtarthatta posztját az MDP élén. A jelentős korrekciókat tartalmazó kormányprogram végrehajtása során mindenki számára érzékelhető változások kezdődtek, az erőltetett iparosítást mérsékelték, az erőszakos kollektivizálást leállították, csökkentették a parasztság terheit, lehetővé tették a kilépést a téeszekből, a politikai represszió jól érzékelhetően enyhült, az ÁVH önállóságát felszámolták, részleges amnesztiát hirdettek, az internálótáborokat feloszlatták, és megkezdődött koncepciós perek felülvizsgá-25

L. Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 5. sz. 10. Idézi: Prezídium CK KPSZSZ 1954-1964 . 893. 26

E. Kardelj: A szocialista demokrácia a jugoszláv gyakorlatban. Az előadás 1954. november 8-án Oslóban, a Norvég Munkáspárt aktívája előtt hangzott el, megjelent Borba 1955. január 1-3. Magyarul közli: Létünk, 1980. 2. sz. 439-472.