Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
1034 BUZA JÁNOS ugyan 1525-ben, de azok nem pénzek, hanem érmek10 7 voltak, amelyeket jó egy század múltán, méretük nyomán tévesen sorolt az utókor a tallérok közé. Az uralkodók, illetve az emissziós jogot gyakorló főhercegek nevére vert tallérok közül a Fülöp, valamint a Ferdinánd és а Leopold ún. „gréci tallérokat" kell kiemelni; az utóbbi kettő elkülönítése azonban a politikai-földrajzi hovatartozás okán indokoltabb. „A Fülöp tallér kétségtelenül spanyol pénz volt." -olvasható a régi pénzneveinkről szóló úttörő tanulmányban;108 az árfolyamát tanúsító, 1620-ból származó rendelkezés azonban „Hispániai és Philöp" tallérról szólt, tehát nem azonosította maradéktanul a két veretet. Kurzusukat egyezően 220 dénárban szabta meg, szemben a rhénes tallérok 160 dénáros10 9 szintjével. A század végéről, 1691-ből származó adatok szerint az imperiális tallért 150, a scudót vagy koronás tallért 200 dénárban számították, illetve egy másik koronás vagy „Philippus" tallérét viszont 240 dénárra110 tették. Bár az időben igen távoli árfolyamok aránya és a pénzek neve ugyancsak eltérő, az kétségtelen, hogy a Fülöp tallérokat előkelő hely illette meg a tallérveretek sorában. АII. Fülöp nevére vert Fülöp tallérok kibocsátásuk helyét tekintve németalföldi nagy ezüstök voltak, és nemcsak egész, hanem résztallérokat — fél, ötöd, tized és huszad tallérokat — is vertek belőlük. Nyerssúlyuk, azaz teljes tömegük 34,29 gramm volt, s a 883%c finomságú ötvözet révén 28,56 gramm111 ezüstöt nyomtak, következésképpen nemesfémtartalmuk meghaladta az imperiális tallérokét. Igen nagy mennyiségben bocsátották ki a Fülöp tallérokat, kedveltek és keresettek lettek, s köznapi árfolyamuk esetenként meghaladta azt a szintet, amennyi az ezüsttartalmuk révén112 megillette volna őket, azaz felárral forogtak. Az 1620-as évek nagy pénzrontását követően számos pénzrendelet tartalmazta árfolyamukat, amelyik a birodalmi tallérok 90 krajcáros, illetve a 72 krajcár névértékű tallér 94 krajcáros kurzusával szemben 100 krajcár11 3 volt. A bajor választófejedelem 1623 nyarán kiadott pénzrendeletében11 4 még magasabbra (104 krajcárra) tette a Fülöp tallér kurzusát, de a 72 krajcáros és az imperiális tallér árfolyama megegyezett a straßburgi és a frankfurti kurzusokkal. A bajorországi árfolyamok nemcsak eltérő és hozzánk közelebbi voltuk miatt érdekesek, hanem azért is, mert több tallérszerű veret, illetve jó minőségű tallér adatait tartalmazzák. így például a nagy ezüstök élén nem a Fülöp tal-107 Igen valószínű, hogy az idézett leírás II. Lajos Körmöcbányán, 1525-ben készült kisebbik érméről szól; vö. Huszár Lajos-Procopius Béla: Medaillen- und Plakatenkunst in Ungarn. Budapest 1932. 55., Nr. 9., ill. az elő- és a hátlap képe: Uo. I. tábla, Nr. 9. 108 Horváth T. A.: Régi magyar pénznevek i. m. 16. 109 „Hispaniay és Philöp Tallér 220., Rhen. Taller 160 penzben iarion ezután." Uo. no Privigye, - 1691. júl. 12. „Imp.tall. - 150 d. Scutatus sive Coronatus - 100 kr. Coronatus sives Philippus 2 Rh. Frt." Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 49. 111 H. Enno van Gelder: De Nederlandse munten. Utrecht-Antwerpen 1980. 71-73., 266. 112 Heß, W.-Klose, D.: Vom Taler zum Dollar i. m. 97-100. 113 Straßburg 1623. okt. 19-i, Frankfurt am Main okt. 27-i rendelete azonos árfolyamokat tartalmaz. A straßburgi rendeletben „Königs- oder Philippsthaler" szerepel. Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel; jelzetük: Fg Mischbd 12 (7), ill. 12 (18). 114 Miksa választófejedelem 1623. jún. 14-én kiadott pénz és árrendelete. Uo. Fg Mischbd 13 (16).
