Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
A TALLÉRNEVEK NÉHÁNY CSOPORTJA • . 1029 ort" árfolyamát, 62 ami —• bár magasabb volt az előbbinél — nem érte el a 180-200 dénáros tallérkurzus egynegyedét. A hódoltság pénzforgalmában az írott források szerint ugyanakkor a 17. század, utolsó harmadában bukkantak fel az ortok „negyed rész"6 3 jelentéssel, negyed tallérok pedig a hódoltság egykori területének éremleleteiből6 4 is kerültek elő. Az írott forrásainkban előforduló negyed tallér és a fertály tallér az egész tallér egy negyed részét jelenti, a jelző nélkül álló ortok dénárértéke azonban nem minden esetben egyezik meg a tallér árfolyamának egy negyedével, ami átszámítások esetén óvatosságra int. Kisebb gondot okoznak a fél tallérok, amelyek természetesen nagyobb figyelmet érdemelnek akkor, amikor jelzős változataik fordulnak elő. Közönséges változataikra utaló nyomok bőven vannak a hódoltsági számadáskönyvekben is, nevesítetten azonban már kevésbé gyakoriak, de nem példátlanok: a nagykőrösi Varga Jakab 1642-ben „1 czaz(aros) és egy fél greczy tallért" fizetett6 5 adójára. Kassán 1643-ban 1 1/2 tallért 2 forint 70 dénárban számítottak, a tállyai nótáriusnak adott „fél tallért" pedig 90 dénáron könyvelték, azaz a 180 dénáros tallérkurzus felén.6 6 A későbbiekben — már magasabb árfolyamon — a közönséges egész tallért 210 dénáron jegyezték, a fél tallérosok számított értéke pedig 105 dénár volt.6 7 Alig haladta meg ezt a szintet a francia fél talléros 1688-ban feljegyzett kurzusa: „francia fél tall. - 1 frt. 6 d."68 A nagy pénzrontás idején a fél tallérosokra szintén nagyobb gondot fordítottak. Teljesen érthetően tették ezt, hiszen az eltérő változatok árfolyama között jelentős különbség mutatkozott. így 1622-ben Ferdinánd király fél tallérját 1 forintban, illetve a kemény birodalmi fél tallérosokat és a „Krisztus születését" ábrázoló fél tallérosokat 2-2 forintban számították, miközben az egész tallérok 4 forintban jártak.6 9 A pénzérték-viszonyok kiegyensúlyozottabbá válását követően a fél tallérokat besorolták az egész tallérok közé, miként azt a „496 1/2 egész tallér p. f. 1:80 [facit] f. 893:70." feljegyzés7 0 tanúsítja. Az ún. „rhénes tallérok" egyik része — az árfolyamok nyomán — fél tallérral volt egyenlő, amire az 1624 tavaszán kelt kassai feljegyzés a bizonyíték: „1 tall. - 250 d; 1 Rh. tall. 125 d.",71 tehát a rhénes tallér értéke a közönséges tallér 62 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. I-XXI. 1540-1699. (Magyar Történelmi Emlékek III/B.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek; a továbbiakban: EOE) Budapest 1875-1898. XIV Budapest 1889. 143. 63 Iványosi-Szabó Tibor. Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten Í662-1711. In: Uő: Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások. Bács-Kiskun megye múltjából VŐ. Kecskemét 1985. 84-85. 64 Búza J. : A tallér és az aranyforint i. m. 94-97. 65 Nagykőrös v. szk. 1642. 167. (MOL f. 3411. sz. t.) 66 Kassa v. lt. Suppl. H. 158. 67 Az „Egri Captalannak 133 1/2 tallérról a d. 2Д0 [=] fl. 280.[d.] 35." Kassa v. It., Városi kiadások jegyzéke 1686. ápr. 30. Suppl. H III/3. - dis - 26. 68 Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 48. 69 „Zwen halbe thaler khwnig Ferdinanty fl. 2.", ill. „Zwen halbe thaler mit der gebwrt Christy fl. 4", végül „12 halbe hartte Reichstaler ain per fl. 2 [=] fl. 24.", velük szemben „22 stuck Reichstaller ain per fl. 4 [=] fl. 88." Inventarium bonorum Petri Vihertz. Kassa, 1622. nov. 10.: Kassa v. lt., Collectio Schwartzenbachiana Nr. 5972. 70 Néhai Flasch Márton javainak felosztása. Kassa, 1636. dec. 16.: Kassa v. lt. A. S. Fase. EE -Flasch Nr. 2. 71 Kemény L.\ A magyar valuta i. m. 233, ill. Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 32.
