Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
1030 BUZA JÁNOS fele volt csupán. Alacsonyabb árfolyamon ugyancsak fél tallérral volt egyenlő a rhénes tallér 1632-ben, amikor a közönséges tallérok kurzusa 180 dénár, a rhénes talléré pedig 90 dénár volt.7 2 A hódoltság területén szintén előfordult, hogy a rhénes tallér fél tallérnak felelt meg.7 3 Akadtak azonban olyan „rhénes tallérok" is, melyeknek kurzusa 1 magyar forint, azaz 100 dénár volt, erdélyi forrásból vett adatok között például 1621-ben: „1 Rhen. tall. - 1 m. frt."74 Ezzel egyező árfolyamra Kassán is akadt példa 1646-ban: „Item rénes tallér Nr. 10 [=] fl. 10"; miközben a közönséges tallérok árfolyama 180 dénáron állt, de ugyanebben a forrásban font számra mérték a rénes tallérokat75 a legsilányabb polturákkal együtt. Ez utóbbi esetben feltételezhető, hogy a 60 krajcár névértékű inflációs tallérokat — például Ferdinánd fentebb említett réztallérjait — tették mérlegre, a rhénes forint számítási pénzként ugyanis 60 krajcárral egyenlő, s e rhénes jelzőt vihették át a tallérokra. Az, hogy a „rhénes tallérokkal" mint gyűjtőnévvel különböző értékű tallérokat ruháztak fel a kortársak, olyan kassai adatokkal bizonyítható, amelyek a tallérok árfolyamát külön-külön tartalmazzák, tehát a kurzusok nem utólag kiszámított, hanem az eredetiben adott értékek. így 1636-ban a közönséges tallér árfolyama 180 dénár, a rénes talléré 150, a „sasos" rénes talléré pedig 100 dénár7 6 volt. Az ún. „rhénes tallérok" Т.618-1632 közötti árfolyamáról több közölt adat77 ismert. Egy részük azt jelzi, hogy e pénzeket a kortársak fél tallérosoknak tekintették, de arra is láttunk példákat, hogy a „rhénes tallérok" kurzusa a fél és az egész tallérok között helyezkedett el, tehát esetenként a fél tallérosnál több nemesfémet tartalmazó tallérszerű vereteket is rénes tallér névvel ruházták fel. Közelebbi fogódzó nélkül ez idő szerint megoldhatatlan az azonosításuk. A feltételezések egy része előbbre viheti a kutatást, de van olyan hipotézis, ami nyugodtan elvethető - így például a 17. század első felében előfordult „rhénes tallérok" nem lehettek azonosak a német 2/3 tallérokkal,7 8 mert ez utóbbiakat csak az 1667-ben kötött zinnai egyezmény7 9 szerint kezdték verni. A pénzverdékből zömmel egész tallérok kerültek ki. Ismert árfolyamukkal együtt számos adatot8 0 tartalmaz róluk a szakirodalom. Az 1642-ben összeírt „pataki kincstár" több mint 32000 tallérjának legnagyobb hányada ugyancsak 72 „Tallér Nro 384 facit fl. 691 d. 20.", ül. „Vagyon 9 renes taller facit fl. 8 d. 10." Kassa, 1632. dec. 8.: Kassa v. lt. A. S. Fasc. S - Szegedi, Nr. 59., 60. 73 Iványosi-Szabó T.: Pénzforgalom i. m. 94-95. 74 Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 31. 76 „Vagyon egy zsákban tallér No 430 [facit] fl. 774." - ezzel szemben: „Item oly polturák rhénes tallérokkal egyveleges No 8 1/4 font, tudván p. fl. 8 [facit] fl. 66." Inventariúm bonorum Georgii Szegedy ... Kassa, 1646. febr. 8.: 1. az 52. jegyzetben idézett forrást. 76 Kiemelve az egyes tételeket: „ 496 1/2 egész tallér p. f. 1:80 [=] f. 893:70.", ill. „1 rénes p. f. 1:50 [=] f. 1:50-", végül ,;1 sasos deto [sic! az előző tét.el „rénes" szava alatt!] p. f. 1 [=] f. 1:-" Kassa, 1636. dec. 16.: Kassa v. It. A. S. Fasc. EE - Flasch Nr. 2. 77 Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 31-35. 78 Iványosi-Szabó T.: Pénzforgalom i. m. 95. 79 Schrötter, Fn: Wörterbuch i. ni. 757., ill. Huszár Lajos: Deutsche Guldiner in Ungarn im 17. Jahrhundert. In: Actes du 9ème Congrès International de Numismatque. Berne, septembre 1979. Ed. Tony Hackens-Raymond Weiler. Louvain-la-Neuve-Luxembourg 1982. 975-980. 80'Az 1617-1686 közötti időre 1. Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 31-48.
