Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
1028 BUZA JÁNOS Л tallérok mérete (rész, egész és többszörös tallérok) A fentebbi „egész ezüsttallérok" láttán nyilvánvaló, hogy résztallérok —. többnyire fél és negyed tallérok — ugyancsak kerültek ki a verdékből. Minden bizonnyal több forgott belőlük annál, amennyi az írott forrásokból kimutatható, hiszen figyelembe kell venni azt, hogy időnként csak a dénárra, illetve a krajcárra átszámított értéküket jegyezték fel. Ha viszont több volt belőlük, akkor egész tallérra számították át őket, és különállóan csupán az egy egészet el nem ér.ő maradványt írták fel, miként az a — több részletben — Sárospatakra vitt „37,229 1/2, 1/4" tallér összesítéséből5 3 kitűnik. Előfordul az is, hogy csak a pénzértékek szerencsés egymás mellettisége enged következetni a „krajcáros tallérnak" nevezett negyed tallérra: „Item Nr. 3 egész tallért fl. 12. Item egy két forintos tallért fl. 2. Item négy krajcáros tallért fl. 4." - írtak össze 1622 őszén.54 E példa szerint az egész tallér árfolyama 4 számítási forint, a fél talléré 2 forint, a negyed talléré pedig 1 forint volt az inflációs esztendőben. Más esetben a negyed tallér egész tallérhoz viszonyított súlya árulja el, hogy az összeírok negyed tallért tettek a mérlegre: „Item egy tallér, Maximilánus császár formájára vert tallér, nyom tallért 1/4."55 A nevén nevezett, pontosabban régies alakban becézett negyed tallér sem példa nélküli: „Kész költőpénzem nincsen, hanem négy aranyam, négy ezüst tallérom, három fél tallérom és egy fertály tallérócskám."5 6 A negyed tallér kapcsán említendő az ort, mely szó eredetileg szintén negyed tallér jelentésű57 és a magyarországi forrásokban5 8 is előfordult. Kassán 1622-ben a „Friderische" és a „dantzkher Ortzthaler" egyaránt 50-50 dénárban járt, de a birodalmi „Ortzthaler"5 9 árfolyamát 1 forintra, azaz 100 dénárra tették; az utóbbi ekkor valóban az egész tallér egynegyed része volt. Szintén Kassán, 1624-ben a Jó schlesiai orthokat" 33, a „danczkai" ortokat pedig 48 dénárra6 0 taksálták. Sárospatakon „danczkai harminc pénzes garasok "-ként6 1 írták össze az ortokat 1642-ben, így árfolyamuk csupán 1/6 tallérnak felelt meg. Az erdélyi országgyűlés 1665 őszén viszont 40 dénárban szabta meg a „danczkai 53 Valóban fejedelmi mennyiségű tallért — „Summa tallerorum 37,229 1/2 l/4"-et — számlált össze I. Rákóczi György utasítására Klobusiczky András 1642-ben. A résztételek többször is tartalmaztak fél tallérokat, amelyekből azonban csak egy látható a végösszegben, -i -r [= Szilágyi Sándor]: A pénzügyi viszonyok történetéhez I. Rákóczy György idejében. A pataki kincstárban elhelyezett pénz. Történelmi Tár 1894. 721-727. 54 Kezicz István"javainak leltára. Kassa, 1622. okt. 18.: Kassa v. lt., Collectio Schwartzenbachiana Nr. 5975. 55 Inventarium bonorum viduae Joannis Schirmer, 1637. jan. 30.: Kassa v. lt. A. S. FF -Schirmer Nr. 2. ( a továbbiakban: Kassa v. lt, Schirmer - 1637.) A gazdaságtörténeti irodalomban jól ismert Schirmer családra L Kerekes György. Polgári társadalmunk a XVII. században. Schirmer János (1625-1674) kassai kereskedő üzleti könyve alapján. Kassa 1940. 56 Juhász Erzsébet testamentuma. Kassa, 1681. szept. 18;: Kassa v. It. A. S. PP-Appendix Nr. 81. 57 Schrötter, Fr.: Wörterbuch i. m. 475. 58 Horváth. T. A.: Régi magyar pénznevek i. m. 18. 59 Inventarium bonorum Petri Vihertz. Kassa, 1622. nov. 10.: Kassa v. lt, Collectio Schwartzenbachiana Nr. 5972. 60 Kemény L.: A magyar valuta i. m. 233. 61 Szilágyi S.: A pénzügyi viszonyok i. m. 719.
