Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
A TALLÉRNEVEK NÉHÁNY CSOPORTJA • . 1023 A három részre szakított Magyarországon át ugyancsak nyugat-keleti irányú volt a tallérok fő útvonala, ami akkor is igaz, ha nem tévesztjük szem elől azt, hogy a Magyar Királyságban1 7 és az Erdélyi Fejedelemségben1 8 szintén vertek tallérokat, tegyük hozzá olyanokat, amelyek mind keleti, mind nyugati irányban forgalomképesek voltak. Természetesen a 16. század második felének magyarországi éremleletei a külföldi, főként a német térség tallérjainak többségét1 9 tükrözik. Az .1541-1590 közötti öt évtized éremleleteinek 1311 tallérverete2 0 a kibocsátók szerint (némi összevonással) a következőképpen csoportosítható: Kibocsátás helye Tallérok száma Százalékos megoszlásuk Magyarország 39 3,0 Osztrák tartományok 323 24,6 Salzburgi érsekség 85 6,5 Német pénzkibocsátók 691 52,7 Németalföldi pénzkibocsátók 136 10,3 Svájc 33 ' 2,5 Skandinávia 4 0,3 Itália 1 0,1 Összesen 1311 100 A gondos és kitartó pénztörténeti anyaggyűjtés után, illetve a csaknem felbecsülhetetlen értékű adatközlés2 1 előtt Horváth Tibor Antal számos pénznéwel együtt az 1950-es években az alábbi tallérneveket tett közzé:2 2 „botos tallér (1655), czanfroni - ciffroni tallér (1635/1684), csillagos tallér (1623), fogas tallér (1700), funtos*ta\\éx (1639/1642), formális tallér (1678), Fülöp tallér (1620), gráci tallér (1623), kétfejű sasos tallér (1623), medvés tallér (1645), oroszlános tallér (1575),pallosos tallér (1633), szeges tallér (1633), szegletes tallér (1684), vas tallér (1626), vagdalt fél tallér (1663)." Sorozatából csupán a 17 Körmöcbányán 1553-ban verték az első tallérokat, kibocsátásuk azonban csak két évtized múltán vált számottevőbbé. Huszár L.: Habsburg-házi i. m. 25-28. 18 János Zsigmond első tallérjait követően Báthory Zsigmond (1581-1602) idején vált európai színvonalúvá és méreteit tekintve is jelentősebbé Erdély tallérverése. Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Budapest 1995. 12-13, 57-63, vö. még Buza János: Dukát - tallér - dutka. Erdély pénzverésének strukturális változásai a 17. század elejéig. In: In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 267-283. 19 Huszár L.: Habsburg-házi i. m. 39. 20 V Székely György: A tallérforgalom összetételének változása a 16. századi Magyarországon és Erdélyben az éremleletek tükrében. (Kitekintés a 17. századra). In: Emlékkönyv Biró-Sey Katalin és Gedai István 65. születésnapjára. Szerk. Bertók Krisztina és Torbágyi Melinda. Budapest 1999. 321. Az eredetiben 0,08% szerepel! Időben részletesebb (évtizedenkénti bontású) a tanulmány 322. oldalon közölt táblázata. 21 Horváth Tibor Antal: A tallér értékváltozása Magyarországon 1542-1700 között. Numizmatikai Közlöny 62- 63. (1963-1964) 25-50. 22 Horváth Tibor Antal: Régi magyar pénznevek. Numizmatikai Közlöny 52-53. (1953-1954) 13-21.
