Századok – 2006

DOKUMENTUMOK - Nagy Kornél: Vardan Hunanean lwówi örmény uniált érsek levele 1686-ból a lengyelországi és erdélyi örményekről 1007

ÖRMÉNY UNIÁLT ÉRSEK LEVELE 1686-BÓL • 1013 kezdi meg tevékenységét.2 9 Bernatowicz ugyanis magát olykor uniáltnak, oly­kor apostoli örmény felekezetűnek vallotta, és ez utóbbi magatartása inkább az eretnekség gyanúját keltette a katolikus egyházban. így Pallavicini és Bone­sana értesítették a Szentszéket Bernatowicz kétes hivataláról, akit azonnal le­tettnek nyilvánítottak. Az örmény főpapot maga a nuncius átkozta ki, és meg­tiltotta az örmény közösségnek, hogy őt főpásztoruknak ismerjék el.3 0 A nuncius és a prefektus a Szentszékkel tanácskozva új jelölt után nézett, miközben fenntartották az érseki hivatalt Vardan Hunaneannak is, akivel vi­szont a zavaros örményországi politikai helyzet miatt még ekkor sem tudták felvenni kapcsolatot. így időlegesen egy az érseki hivatalt vezető püspök mel­lett döntöttek. A választás csakhamar a kameniec-podolski születésű Deodatus Nersesowiczra (örmény nevén: Astuacatur Nersëssean), a Collegio Urbano egy­kori növendékére esett, akit Szentszék 1683. november 29-én a trákiai Rodope hegységben található Traianopolis címzetes püspökévé nevezett ki. A római ka­tolikus egyház szempontjából Deodatus kiválasztása valóban ideálisnak tűnt, hiszen rendíthetetlen híve volt katolicizmusnak, és hit abban is, hogy az ör­mény egyházat egyesíteni lehet Rómával.31 Deodatust ugyanakkor végül csak 1684. január 18-án szentelte fel Palla­vicini nuncius a Iwówi érseki székesegyházban. Az új főpap fő célkitűzése az egyházi fegyelem megszilárdítása, és az általa eretneknek titulált, valójában ősi örmény liturgikus szokások megszűntetése volt. A Torosowicz által megkötött uniók ugyanis konkrétan nem tértek ki a liturgikus gyakorlatra és teológiai kérdésekre, így az ősi örmény szokások nagy része változatlanul élt tovább. Sok uniált örmény pap Lengyelországban továbbra is a régi szokások szerint tartot­ta a liturgiát. Deodatus viszont maradéktalanul a latinizáció híve volt, azaz hogy liturgiát minden tekintetben a latin szokásokhoz kell igazítani. Ezen túl­menően az újdonsült püspök erőteljesen törekedett arra is, hogy háttérbe szo­rítsa az egyházban a világi közösség képviselőinek befolyását. A varsói nuncius és a világi hatóságok segítsége által eltöröltette a világi közösség jogait, ame­lyek segítségével komoly befolyást gyakorolhatott volna az egyház irányítására (így a jus eligendi említett privilégiumát is). Emellett mindent elkövetett an­nak érdekében is, hogy az uniált egyház maradéktalanul a Gergely-naptárat használja, ne pedig a régi örmény naptárat, amelyet szintén eretnekségnek ti­tuláltak.32 Ezen lépések foganatosításában az új püspök mindig a Szentszékkel és a varsói nunciatúrával egyetértésben cselekedett, hiszen nem akarta,- hogy úgy tűnjék, mintha saját szakállára mesterkedne. A gyors és radikális lépések azon­ban konfliktusok sorát teremtették a közösséggel, mivel uniált hitük ellenére már megszokásból is sokan ragaszkodtak a régi örmény liturgikus gyakorlatok­hoz és a régi naptárhoz. 1685 folyamán Deodatus püspöknek ráadásul váratla-29 APF SC Fondo Armeni Vol. 3. fol. 375r. •3 0 APF SOCG Vol. 488. fol. 274r-v.; Petrowicz, G.: La chiesa armena i. m. 6. 31 Kinevezése megtalálható: APF Acta SC Vol. 53. fol. 248r.; Petrowicz, G.: La chiesa armena i. m. 7. ' 32 Petrowicz, G.: La chiesa armena i. m. 8-11.

Next

/
Thumbnails
Contents