Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Nagy Kornél: Vardan Hunanean lwówi örmény uniált érsek levele 1686-ból a lengyelországi és erdélyi örményekről 1007
1008 NAGY KORNÉL Az új hvówi örmény érsek jelentése — amely elsőként most lát napvilágot — a Propaganda történeti levéltárában a hetenként összeülő kongresszus (olaszul: Scritture riferite nei Congressi) örmény vonatkozású iratai közül került elő. A kongresszusok a neves intézmény rendes ülései között, szűk körben megtartott informális tanácskozások voltak. Ezen tanácskozások dokumentumai, az ún. kongresszusi iratok a missziós intézmény szempontjából ez ideig gyakran mellékes, kiegészítő jellegű forrásoknak minősültek, a kutatás hosszú ideig ugyanis érdemben elsősorban az intézmény általános üléseinek aktáival, illetve hivatalos irataival, valamint kimenő leveleivel foglalkozott. így e forrástípus inkább az utóbbi idők vizsgálatainak eredményeképpen vált kiemelt fontosságú anyaggá, amelyből többet tudunk meg a missziók menetéről és úgymond logisztikájáról. • • Lwów (Lemberg) városa a 14. század óta a kelet-európai örmény diaszpóra szellemi központja volt, amelynek örmény érseke képviselte és jelentette a kapcsolatot a helyi és az örményországi egyház között. A kora újkorban a város örmény érsekségének szerepe felértékelődött, mivel a 16-17. században az anyaországi örmény egyház komoly belső válságot élt át. Az anyaország területén az Oszmán, illetve a perzsa Szafavida Birodalom osztozott, az örmény egyházfők pedig a helyi hatalmasságok játékszereivé váltak, tekintélyük és befolyásuk megroppant. Az egyházfői hatalom gyengülésével több helyi örmény egyházmegye igyekezett magát joghatóság szempontjából függetleníteni a katholikosztól, sőt gyakran fordult elő, hogy önmagukat is egyházfőnek neveztették. A 16-17. század fordulóján az örményeknek egy időben tíz egymással is marakodó katholikoszuk volt.3 Lwów ezzel szemben a nyomdájával és iskoláival az örmény kultúra fontos kelet-közép-európai mentsvárává vált. Az ottani örmény érsek mindvégig a hivatalos éjmiacini egyházfőt ismerte el egyedül katholikosznak, ám gyakorlatilag saját maga ura volt. Ehhez hozzájárult a helyi örmény közösségnek a főpap választó joga (a jus eligendi) is, amelyet 1365-ban csikartak ki a lengyel királyi udvartól, valamint az akkor Kilikiában székelő örmény egyházfőtől.4 Ennek értelmében a közösség választotta meg főpapjait, akit a lengyel király és az örmény katholikosz csupán jóváhagyott. Az érsekség történetében akkor állt be fordulat, amikor 1626-ban Örményországból a pénzügyi visszaélések miatt Lwówba menekült a római katolikus hitre áttért Melkiszedek ellen-katholikosz, és kihasználva a város örmény érseki székének megüresedését, a fiatal Nikol Torosowiczot (1626-1681) szentelte fel érsekké.5 A felszentelést a helyi és az anyaországi örmény klérus heve-138-141, 152-160, 205-220, 226-227.; Karekin Sarkissian: The Council of Chalcedon and the Armenian Church. New York 1975.2 4-21, 44-45, 194-215.; Malak'iay Ôrmanean: Hayoc' ekelec'in (Az örmény egyház). Erewan 1993. 59-69. 3 Zamanakagrut'iwn Grigor vardapeti Kamaxec'woy kam Daranalc'woy (Grigor Kamaxec'i vagy Daranalc'i vardapet kronológiája). Yerusatêm 1915. 32-34. 44, 101, 212-234.; Patmut'iwn Arak'el Vardapeti Dawrizec'woy (Arak'el Dawrizec'i vardapet története). Valarsapat, 1896. 88, 149-162. (a továbbiakban Dawrizec'i, i. m.) 4 Tulajdonképpen ekkor alakult meg a halicsi püspökség jogutódjaként a hvówi örmény érsekség is, amelyet maga III. (Nagy) Kázmér (1333-1370) lengyel király is támogatott. Ekkor I. Mesrop (Mesrop Artazec'i) (1355-1372) volt az örmény egyházfő. Őrmanean, M: Hayoc' ekelec'in i. m. 255 5 Nikol felszentelése pontosan 1627. január 3-án titokban történt a twówi. örmény rítusú Szent Kereszt kolostorban. Dawrizec'i, i. m. 363-364.
