Századok – 2006
DOKUMENTUMOK - Nagy Kornél: Vardan Hunanean lwówi örmény uniált érsek levele 1686-ból a lengyelországi és erdélyi örményekről 1007
DOKUMENTUMOK Nagy Kornél VARDAN HUNANEAN LWÓWI ÖRMÉNY UNIÁLT ÉRSEK LEVELE 1686-BÓL A LENGYELORSZÁGI ÉS ERDÉLYI ÖRMÉNYEKRŐL 1686. október 1-én egy a hosszú utazástól megfáradt, ám hitében töretlen örmény uniált főpap érkezett Örményországból a lengyelországi twówba. A férfit Vardan Hunanean (1644-1715) érseknek hívták,1 és a Szentszék szándékának megfelelően a városban lévő örmény uniált érseki széket foglalta el. Még érkezése napján levelet küldött a Szentszék missziókat összefogó intézményéhez, a Hitterjesztés Szent Kongregációjához, latin nevén a Sacra Congregatio de Propaganda Fidéhez, amelyben leírta, hogy milyen helyzetben vette át az uniált örmény érsekséget. A nevezetes római intézmény nemcsak az Újvilág, Afrika vagy Ázsia „pogány" lakosságának megtérítését tartotta szem előtt, hanem elsőrendű missziós célterületként tekintett az európai protestáns „eretnekek" és az görög (bizánci) rítusú „szakadár" egyházak között végzendő missziók felállítására is. Ezen túlmenően a 17-18. században a Propaganda számára kiemelt missziós terület volt az anyaországi és diaszpórában elő „anti-khalkédónita" örménység is. Szemben az ortodoxokkal vagy a protestánsokkal, az örmény rítusú keresztényeket sokkalta inkább erétneknek tartották, mint az előbb említett két felekezet híveit, az örmény egyház ugyanis gyakorlatilag alapításától kezdve mind joghatóság, mind pedig dogmatika szempontjából saját útját járta. AIV khalkédóni egyetemes zsinat tanításaihoz való sajátos viszonya pedig inkább gyanakvás, a „burkolt" monofizita eretnekség gyanúját vonta maga után, annak dacára, hogy az örmény apostoli egyház az egyetemes egyház által elítélt monofizitizmus vezéralakjait, Eutykhés archimandritát (1454), Barsauma főapátot (1460 körül), I. Dioskoros (444-451) és II. Timotheos Ailuros (457-460, 475-477) alexandriai pátriárkákat, valamint Sevéros antiókhiai pátriárkát (512-518) még a 6. és a 8. század nemzeti zsinatain kiátkozta.2 1 Az örmény nevek átírásakor a nemzetközileg elfogadott szabályzatot követtem, amelyet nemzetközi armenológiai társaság, az AIEA (= Assocation Internationale des Études Arméniennes) határozott meg. Néhány örmény egyházfő nevét azonban a hazai gyakorlatnak megfelelően magyarosítottam, de zárjelben esetükben is megadtam — dőlt betűvel szedve — eredeti örmény nevüket. 2 Itt az 505, az 555, a 719. évi dwini és a 728. évi manazkerti (manzikerti) nemzeti zsinatok tanításaira kell gondolnunk. Ezeken a zsinatokon az örmény apostoli egyház a nesztorianizmus, a monofizitizmus, a julianizmus, valamint ezen irányzatok teológusainak kiátkozásáról határozott. Girk' T'lt'oc' (Levelek Könyve). Tiflis 1901. 29-84, 162-163, 177-178, 183, 221, 253-254.; La Narratio de rebus Armeniae. Ed. Gérrard Garitte. Louvain 1952. 44-46, 109, 112-113, 133,
