Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Egy székely nemesi karrier a 17. században. Lippai András; a székely hadnagy története 973
980 BALOGH JUDIT megtagadta tőle a nyílfold kiosztását, amely a lófő-telekhez a falu nyílföldjeinek évenkénti újraosztásakor automatikusan járt volna. A perből magából ugyan egyértelműen nem derült ki a nyílföld megtagadásának oka, ám a Fancsali Jánossal kapcsolatosan fennmaradt többi oklevél tartalma alapján következtethetünk rá. így kiderül, hogy Fancsali egyik szomszédja maga Lippai András volt. Sőt azt is tudjuk, hogy az 1610-es évek első felében Fancsali még nem Bogárfalván lakott, hiszen egyrészt családja két perben is érdekelt volt ekkor, és mind a testvérét, Fancsali Kelement, mind pedig ő magát Farkaslakán lakónak említették,3 6 emellett pedig szerepelt az 1614. évi lustrajegyzékben is, ahol mind ő, mind testvére lófőként írattak össze.3 7 Ráadásul a Fancsali ellen indított perből az is világos, hogy sajátos kapcsolat volt közte és Lippai András között, Fancsali ugyanis annak a Gergely Györgynek vette el a feleségét, akinek a szolgálója felgyújtotta Lippai jobbágyának csűrjét. Fancsali Jánosnak tehát bizonyos örökségek miatt az egész Gergely család ellenfele volt, csakúgy, mint Lippai Andrásnak. Ráadásul az 1604-ben készült lista szerint Fancsali Kelemen annak idején bizonyosan Lippai András hadnagysága alatt szolgált, a Fancsali család és Lippai András sok szálon kimutatható és régtől élő kapcsolata tehát kétségtelen.3 8 Ekként Fancsali János valamikor 1614 és 1622 között költözhetett Bogárfalvára, és nyilván nem véletlen, hogy éppen Lippai András mellett kapott földet. Azt Valószínűsíthetjük, hogy maga Lippai adományozta neki a perben is említett telket. Feltehetjük továbbá, hogy Fancsali pár próbálkozás után perre vitte a faluval való konfliktusát, így átköltözése valószínűen 1619-1620 környékén történhetett. Bár Farkaslaka és Bogárfalva egymáshoz közel fekvő falvak, a bogárfalviak mégis idegennek tekintették azt a Fancsali Jánost, aki Lippai András kedvezményezettjeként érkezett, és gyakorolni kívánta közöttük lófői jogait, amikor a perben így nyilatkozott: „Ez megnevezett házamhoz kívánok nyíl földet úgy, amint egy lófő nembeli embernek szoktak adni."3 9 A falu — mint minden más esetben — igyekezett persze ennek ellenállni, és ha Lippai András ellen hatalma miatt nem is sikerült, legalább a hozzá kapcsolódók ellen fellépett. Az sem lehet véletlen, hogy a falu bírója, Bogádfalvi Mihály ebben a perben alperesként teljesen egyetértett a falu községével. Ez az ilyen típusú, falutól nyílföldet követelő perekben ugyanis nem mindig volt így, sok esetben a bíró megvallotta, hogy ő adna, de a faluval szemben ő sem tehet semmit.4 0 A székely közösségek vézető tisztségviselői között a rangsorban ugyanis a bírót minden esetben megelőzte a katonai vezető, tehát a polgári ügyekben illetékes bíró tekintélye a falu közösségében nem volt jelentős. Itt azonban a bíró maga is Lippai András táborának ellenzőjeként lépett fel, sőt némileg a közösségi ellenállás szervezőjeként. A szokatlan jelenség magyarázata minden bizonnyal a Bogárdfalvi család korábbi társadalmi helyzetében keresendő. 1566-ban ugyanis egy 36 Uo. 1610/1.: ebben a perben Fancsali János testvére, Kelemen volt a felperes, és egy lovának az elpusztítása miatt perelt, 1612/5.: itt Fancsali János alperesként szerepelt. 37 SZOKL IV 326. 38 SZOKL IV 158. 39 KmOL IV/6. 1622/73 40 Balogh J.: A székely nemesség i. m. 8.
