Századok – 2005

DOKUMENTUMOK - Kelenik József: Lazarus von Schwendi emlékiratai a török elleni védelmi rendszer magyarországi kiépítéséről (1576) 969

970 KELENIK JÓZSEF dést ugyanis — taktikai okokból — mind a katolikus, mind a protestáns rendek a Habsburg-ház saját külügyeként igyekeztek feltüntetni. És mivel a Birodalmatjogi kötelezettség egyáltalán nem fűzte a magyar koronához, azon megállapítással, miszerint a török segélyek folyósításával a birodalmi rendek egy idegen ország, a Magyar Királyság „adófizetőivé" válhatnak, a rendek közül meglepően sokan egyetértettek. A politikai huzavona ellenére azonban a rendek — felfogva az oszmán fenyegetés súlyát — végül mindig megszavaztak bizonyos támogatást. A birodalmi gyűlések végzései azonban minden esetben szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy a török elleni harchoz önként, saját józan megfontolásuk és keresztényi jószándékuk jeleként nyújtanak támogatást.3

Ε ponton szükséges rámutatnunk arra, hogy jogi értelemben a Birodalom nem Magyarországot, hanem a császárt támogatta abban, hogy területének határait a magyar hadszíntéren védelmezze. Erre a célra a birodalmi gyűlés először 1576-ban szavazott meg olyan segítséget, ami összegében és jellegében is meghaladta az addigi kisebb célsegélyeket.4

A mostani, 5 évre szóló 60 Römermonat elvileg mintegy 3,9-4,2 millió guident tett ki.5 Ebből az összegből a legújabb kutatási eredmények szerint 1576 és 1586 között ténylegesen is befolyt 3 662 988 forint6

A magyarországi végvidék fenntartására (a török ajándékkal együtt) 1577-ben 1 667 789 rajnai forintot tartottak szükségesnek. ' Ha ezt az összeget vesszük alapul, azt mondhatjuk, hogy az említett 10 éves periódusban 2 éven át ténylegesen is a birodalom tartotta fenn a végvidéket. Amit átfogalmazhatunk úgy is, hogy az adott időszakban a végvidék fenntartási költségeinek 20%-át a birodalom viselte. 1576-ban, a korábbiakhoz képest meglehetősen magas összegű segély megszavaztatásában, és az ehhez kapcsolódó politikai csatározásokban Lazarus Freiherr von Schwendi, mint a császár személyes tanácsadója és a török kérdés szakértője, maga is részt vett. Felszólalásában drámai színekkel ecsetelte a magyarországi katonai helyzet súlyosságát, és ezzel, illetve a rendeknek adott első császári válasz (Erste Replik) kidolgozásával jelentősen hozzájárult a segély körüli alkudozások sikeréhez.8 für Geschichte und Kunst Nr. 14. 1895. Az 1594-ben, illetve 1597/98-ban Regensburgban tartott Reichstagról lásd Felix Stieve: Die Politik Bayerns 1591-1607. Briefe und Akten zur Geschichte des Dreissigjährigen Krieges. Band. 4-5. (München, 1S78-83.) A legutolsó, eredményes török segély tárgyalásairól, az 1603. évi regensburgi gyűlésről irt összefoglalót Moritz Ritter·. Geschichte der deutschen Union von den Vorbereitungen des Bundes bis zum Tode Kaiser Rudolphs II. címmel. Band 2 (Schafihausen 1867-73.) 3 Winfried Schulze·. Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studien zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer äusseren Bedrohung. München, 1978. 69-72 (A továbbiakban Schulze, 1978.) 4 1556-ban a regensburgi birodalmi gyűlés 16 római hónapot szavazott meg. 1566-ban Augsburgban és 1567-ben Regensburgban együtt összesen 48, Speyerben (1570) pedig 12 római hónapnak megfelelő összeggel segítettek a német rendek. Schulze, 1978. 79. 5 A Römermonat vagy Römerzug 4000 lovas és 20000 gyalogos egy havi zsoldját kitevő összeg. 1521-ben ennyi katona kísérte Rómába V Károlyt. Az összeg nagysága tehát nem volt egzakt módon meghatározva. A római hónap a 16. század második felében Winfried Schulze szerint már befolyt, nettó összegében körülbelül 65-70000 fi tett ki. Schulze, 1978. 79. 25. számú lábjegyzet. 6 Peter Rauscher·. Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556-1576). Wien-München, 2004. 325. 7 Wien, Kriegsarchiv. Alte Feldakten 1577-13-ad2. f8. fol. 8 Schwendi tevékenységére és szereplésére a birodalmi gyűlésen lásd Thomas Nicklas·. Um Macht und Einheit des Reiches. Konzeption und Wirklichkeit der Politik bei Lazarus von Schwendi (1522-1583) (Historische Studien. Heft 42.) Husum, 1995. 153-154. (A továbbiakban: Nicklas, 1995.)