Századok – 2005

DOKUMENTUMOK - Kelenik József: Lazarus von Schwendi emlékiratai a török elleni védelmi rendszer magyarországi kiépítéséről (1576) 969

DOKUMENTUMOK Kelenik József LAZARUS VON SCHWENDI EMLÉKIRATA A TÖRÖK ELLENI VÉDELMI RENDSZER MAGYARORSZÁGI KIÉPÍTÉSÉRŐL (1576) „... fennmaradásunk sokkal inkább a védekezésen, semmint egy támadó háborún múlik." Az 1576. június 25-én Regensburgban megnyílt birodalmi gyűlés olyan ügyekről kezdte meg tárgyalásait, amelyek a későbbiekben nem csupán a Birodalom, hanem a Magyar Királyság életében is jelentősnek bizonyultak. A birodalmi gyűlés kiírásának egyik legfontosabb oka ugyanis az volt, hogy a császár anyagi támogatást szerezzen a komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő magyarországi védelmi rendszer fenntartásához.1 A regensburgi birodalmi gyűlés nem csupán azért fontos Magyarország számára, mert ekkor kezdődik meg a német segélypénzek igazán rendszeres folyósítása, hanem azért is, mert ekkortól figyelhető meg lényegi változás a török kérdés birodalmi megítélésében. A német rendek ekkor kényszerültek szembenézni azzal a ténnyel, hogy az oszmán fenyegetés és jelenlét állandósult a Birodalom osztrák határainak közelében. Az 1568 és 1576 között eltelt évek magyarországi eseményei a német politikai elit számára bebizonyították, hogy az Oszmán Birodalommal, a szó európai értelmében, nem létezik békés egymás mellett élés. A keresztény területek védelme érdekében ki kell tehát alakítani egy katonailag jól szervezett, megfelelően irányítható, zárt védelmi rendszert. Erre az időszakra nyilvánvalóvá vált azonban az is, hogy a magyarországi végvidékek teljes kiépítéséhez, és ami a legfontosabb, állandó „üzemeltetéséhez" a Habsburg család osztrák tartományai, a Magyar és Cseh Királyság erőforrásaival együtt sem elégségesek. A Birodalomnak tehát, ha az oszmán terjeszkedést „német földön" kívül kívánta megállítani, mindenképpen részt kellett vállalnia magyarországi határvédelmi rendszer kiépítésében és fenntartásában. És bár ez nyilvánvaló volt, a segélyek megszavaztatása ezen, és az ezt követő úgynevezett Türkenreichstagokon (1582, 1594, 1597-98, 1603) minden esetben csak komoly belpolitikai küzdelmek árán volt lehetséges.2

A török kér-1 A birodalmi gyűlés áttételesen Magyarországot is érintő hatásaival ismereteim szereint eleddig csupán Kurt Wessely foglalkozott. Tanulmányának címe: Die Regensburger „harrige" Reichshilfe 1576. In: Schriftenreihe des Regensburger Osteuropaisntitut Bd.3.: Die Russiche Gesandschaft am Regensburger Reichstag 1576. Regensburg, 1976. 2 A belpolitikai küzdelmeket, illetve az 1576. évi regenburgi gyűlés lefolyását részletesen megismerhetjük Hugo Moritz·. Die Wahl Rudolf II., der Reichstag zu Regensburg und die Freistellungsbewegung. (Marburg, 1895.) című munkájából. Az 1582. évi augsburgi gyűlést feldolgozta Johannes Müller·. Der Konflikt Kaiser Rudolfs II. mit den deutschen Reichsstädten. Westdeutsche Zeitschrift