Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
964 KRUPPA TAMÁS ostrom előtt néhány héttel kérte, amikor a Habsburg hadvezetésnek a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a váradi kálvinisták szabad vallásgyakorlatával törődjön. Az ostromban végül mindkét Király testvér halálos sebet kapott,7 1 a sikeres várvédelem kapcsán ugyanakkor mendemondák kaptak lábra, amelyek terjesztésétől feltehetően nem idegenkedtek a váradi katolikusok. A híreszteléseket papírra vető Szamosközy szerint a maroknyi védősereg és a városlakók harcát Szent László is segítette.7 2 A középkor óta szívósan élő legenda szerint a lovagszent kikel sírjából, ha népe a pogány veszedelem miatt végveszélybejut, hogy a sereg élére állva megküzdjön a betolakodókkal. Az ostrom és a védelem közös ügye ennek ellenére nem békítette össze a szemben álló felekezeteket. Még 1598-ban arra kényszerültek a jezsuiták, hogy kivonuljanak Váradról a szomszédos Szőlősre, ahol a később tartósan is megmaradtak. Ha egy váradi polgár katolikus temetést akart, illetve katolikus temetőben kívánt nyugodni, kénytelen volt Szőlősön eltemettetni magát.7 3 Náprági utódja, az új váradi püspök, Micatius János szívén viselte a váradi katolikusok ügyét. Bár nem volt jó viszonyban a jezsuitákkal, fellépése sértette a kálvinisták érdekeit, legalábbis ez derül ki Nyáry Pál váradi főkapitány egyik leveléből.7 4 A katolicizmus ügyére 1606-ban súlyos csapást mért az egykori főkapitány, Bocskai István fejedelem. Amikor hosszú, kétesztendei ostrom után a német helyőrség átadta a várost, a közben visszatérő jezsuiták is kénytelenek voltak távozni; a fejedelem rendeletében kitiltotta a rendet az országból a közutálatnak örvendő Micatiussal együtt. A város újra az erdélyi fejedelemség része lett; ettől kezdve katolikus pap csak hébe-hóba bukkan fel Váradon és környékén egészen a török kiűzéséig.7 5 FÜGGELÉK 1588. május 20., Gyulafehérvár Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem instrukciója Király György nagyváradi főkapitány részére7 6 Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms I. 310, 274-275. Instructio Illustrissimi principis et domini domini Sigismundi Bathori de Somlio vaivodae Transilvaniae et comitis siculorum Egregio Georgio Kirali capi-71 ΜΑΗ iy 549. 72 Szamosközy István: Erdély története. Vál., bev. jegyz. Sinkovics István. Bp., 1981, 165. A Szent László kultuszról legújabban vö. Magyar Zoltán: „Keresztény lovagoknak oszlopa" (Szent László a magyar kultúrtörténetben). Bp., 1996, 391. 73 Bunyitay, 27. 74 Micatiusról vö. Jezsuita Okmánytár. Erdélyt és Magyarországot illető iratok. 1/1. köt. Sajtó alá rendezte Balázs Mihály, Kruppa Tamás, Lázár István Dávid, Lukács László S.I. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 3) Szeged, 1995, 53-54, 133-134. Nyáryról uo. 13, aki ugyanakkor tanúságlevelet állított ki a két Váradon tartózkodó jezsuita számára Uo. 131-133. 75 Csernák, 115. 76 A szöveget ma használatos írásmóddal, de a 16. századi nyelvhasználat figyelembe vételével írtam át.
