Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
956 KRUPPA TAMÁS nyok legfontosabb feladataként a magyarországi török és királyi végvárak katonai elöljáróival való kapcsolattartást írták elő, amelybe a végek fegyveres védelme mellett természetesen a határ menti diplomácia is beletartozott. Az előírt kötelességek, a török és a Habsburg országrészekkel szemben követendő magatartás, a végek állandó felügyelete, a vár védőműveinek karbantartása, a várossal és a vármegyével kialakítandó viszony, a tisztviselőkkel való bánásmód éppen úgy részét képezi az instrukciókban foglaltaknak, mint a Tanácsi Tükörnek. A feltűnő egyezések felvetik annak a gyanúját, hogy Gyulay műve és a főkapitányi utasítások szövegei nem függetlenek egymástól. A Király Györgynek írott 1588. és a Bocskai számára készült 1592. évi instrukció időrendben követi a Tanácsi Tükröt, a korszakból pedig nem ismerünk több efféle iratot, ezért a szöveget először közlő Bethlen Farkas állításából indulunk ki, vagyis hogy Gyulay műve a későbbiek folyamán zsinórmértékül szolgált a mindenkori váradi főkapitány számára, és hogy időrendben ez volt az első, a hivatalba lépő várkapitány teendőit részletesen rögzítő irat.3 9 A Tanácsi Tükröt Nagyvárad eleste után három évvel, 1663-ban fordította magyarra Csepregi Turkovics Mihály; bevezetőjében azzal indokolja a mű magyarra fordítását, hogy „Embernek még csak gondolatja, s e fundamentumon feltött célja is, nem boldogíttatik, s kévánatos véggel meg nem koronáztatik a bölcs Tanács nélkül. Mert héjában valók lesznek a gondolatok, mikoron nincs Tanács; de ellenben a tanácsosoknak bőségében előmégyen a gondolat. Amint azért bölcs tanácsosokkal indíthatni hadat is, így a gondolatok is, szívbéli feltött dolgok a jó tanácsosokkal erőssek: mennyivel inkább az erkölcsnek helyes igazgató kormánya; a magaviselésnek elintéző sinora a jó tanács, s annak helyes bevétele."40 Csepregi Turkovics szavait a közelmúlt tragikus eseményei, a lengyelországi hadjárat, az erdélyi tatárjárás, Rákóczi György, majd Kemény János halála, a testvérháború és Várad eleste inspirálhatták. Ezek a gyászos események, amelyre burkoltan utal az előszó, nyilvánvalóan befolyásolták Szabónak a művel kapcsolatos állásfoglalását. Ráadásul Bethlen Farkas, akinek a művében megőrződött a szöveg, Csepregi kortársa volt, sőt azt is tudjuk, hogy sajtó alá rendezett erdélyi históriájának példányai éppen Gyulafehérvár tatár feldúlásakor semmisültek meg.4 1 Ha azonban az 1660-as évek Erdélyének eseménytörténetét lehántjuk a szövegről, és figyelembe vesszük a két előkerült instrukció szóvegét, akkor csak egy fejedelmi kancellária által kiállított iratot látunk, amely Báthory István király akaratának megfelelően pontokba sorolja az új főkapitány teendőit. Ne feledjük, Gyulay királyi titkár volt, a kancellárián dolgozott, amely az efféle iratokat szokta kiállítani. A Király György és Bocskai István számára készült instrukciók tematikailag fedik a Tanácsi Tükörben foglaltakat, ugyanakkor retorikailag nincsenek megszerkesztve, amire nem is volt szükség, hiszen az iratok a hangsúlyt a teendőkre, a zökkenőmentes kormányzás biztosítására helyezik. 39 Wolffgangus de Bethlen: História de rebus Transsylvanicis. Torn. II. Cibinii, 1782, 481-502. 40 Szabó, 89. 41 Csepregi Turkovics fordítása még abban az évben megjelent Nagyszebenben. Bethlen Farkasról vö. Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Bp., 1975, 480-493.
