Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
NAGYVÁRAD A BÁTHORYAK MŰVELŐDÉS- ÉS VALLÁSPOLITIKÁJÁBAN 955 -nak (két, a rendből kilépett hitehagyott jezsuitáról, Christian Franckenről és Petrus Saxóról van szó) legfőbb akadályozójaként.35 A Tanácsi Tükör megszületésének hátterében meghúzódó politikai események tehát kétségessé teszik, hogy a mű Szabó szavaival „...a XVI. századi erdélyi politikai irányvonal egyik első, ennek ellenére világos, minden mozzanatra, részletkérdésre kiterjedő megfogalmazása" lenne.3 6 Szerencsésebb a néhány oldallal későbbi meghatározás, amely a politikai röpiratok között helyezte el Gyulay művét.3 ' Utóélete szempontjából ez elmondható, de megszületésének pillanatában semmiképpen sem. Szabó méltatja Gyulay művének retorikai felépítettségét, kiforrottságát, és ennek a kimunkáltságnak tulajdonítja a levél hirtelen befejezését is. Szabó szerint a mű felépítését és retorizáltságát tekintve cicerói mintákat követ, előképe Sallustius Caesarhoz írt levele volt. A lezárásban, a peroratióban szereplő példák azonban retorikai szempontból nem apellatiónak, hanem inkább argumentum a persona vagy re-nek, illetve exemplumának tekinthetők. Szabó, mint láttuk, a mű tartalmi elemzéséből meríti a Tükör műfaji besorolására vonatkozó leghangsúlyosabb argumentumát. Állítása alátámasztására arra hivatkozik, hogy a szöveg hosszan ecseteli a leendő váradi főkapitány előtt, hogyan járjon el a török és a német szomszédsággal szemben. Ez kétségtelenül így van, ennek ellenére Gyulay a szomszédság kérdése mellett legalább akkora teret szentel a váradiak, legyenek akár katonák, akár polgárok, közti egyetértésnek. Külön kitér a vár ellátására, illetve a védőművek karbantartására. Egy államelméleti traktátus, vagy politikai röpirat, különösen ha alig néhány oldalból áll, aligha térne ki ilyen részletkérdések taglalására. Szabót nyilvánvalóan az vezette félre, hogy Gyulay retorikai formába öntötte mondanivalóját. Két újonnan előkerült irat (lásd a Függelékben) segítségével minden eddiginél pontosabban meghatározhatjuk műfaji szempontból a Tanácsi Tükröt, és ugyanakkor kísérletet tehetünk arra is, hogy a művet valós értékének megfelelően helyezzük el Gyulay életművében. A két irat, két újonnan kinevezett váradi főkapitány számára készült instrukció az Esztergomi Főszékesegyházban őrzött Báthory protokollumban olvasható.3 8 A kódex az 1583 és 1594 közötti időszak oszmán-erdélyi diplomáciai levelezés egy részét tartalmazza. A szakirodalom eddig kevés figyelmet fordított erre a rendkívül értékes leveleskönyvre. Szilágyi Sándor az Erdélyi Országgyűlési Emlékek írásakor sokat merített belőle, Veress Endre Báthory István és az erdélyi kormányzat levélváltását magában foglaló okmánytárának pedig szinte mindegyik irata innen származik. Az instrukciók a leveleskönyv többi dokumentumától eltérően nem diplomáciai jellegű iratok, tartalmuk alapján azonban mégis ide sorolták azokat, mivel az újonnan kinevezett váradi főkapitá-35 ΜΑΗ II, 817, 844. Formailag erre lehetőséget adtak az 1584. évi országgyűlési végzések, de mint láttuk, az innováción itt nem a nonadorantistákat, illetőleg a szombatosokat értették, hanem a katolikusokat. 36 Szabó, 37. 37 Uo. 43. 38 Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Protokollum Bathorianum, Ms I. 310 (a továbbiakban Protokollum) 274-275, 517-520.
