Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Nagyvárad jelentősége a Báthoryak művelődés- és valláspolitikájában 945
NAGYVÁRAD A BÁTHORYAK MŰVELŐDÉS- ÉS VALLÁSPOLITIKÁJÁBAN 951 -Sajnos semmilyen fogódzót nem nyújt a beszámoló arra nézve, hogy mikor születhetett a levél, ezért csak találgathatunk; a kálvinista prédikátorok Váradra gyűléséhez kellett néhány nap, a disputa híre közben elterjedhetett, és — lehet, hogy éppen a jezsuiták révén — természetesen eljutott István király fülébe is, aki, mivel tartott a következményektől, megtiltotta azt. Csakhogy mire a parancs Váradra ért, már javában folyt a disputa. A főkapitány, Ghiczy János először a királyra, pontosabban az 1571. évi rendeletre hivatkozva — talán ekkor még nem volt a kezében az uralkodó levele — nem engedélyezte a disputát, később mégis „félrenézett" és szabad teret engedett a vitának. Hatáskörének túllépése nyilvánvaló; a később idézendő adatok tanúsága szerint a mindenkori főkapitány az egyik legfontosabb feladata a nyugalom fenntartása volt az uralma alá tartozó területeken. Egy hitvita megszervezése bajosan illeszthető a váradi főkapitány feladatai közé. Jóllehet Szántó még az év decemberében írt levelében is jó szívvel emlékezett meg a kormányzóról, aki elmondása szerint a disputa utáni időszakban két ízben is megmentette az ellene fenekedő kálvinistáktól, a környék kálvinista prédikátorai mégis csak az ő oltalmába húzódva tettek kísérletet arra, hogy az agresszíven fellépő jezsuiták útját állják, és gátat vessenek a katolicizmus további partiumi terjedésének. Nem sokkal később azonban Ghiczyt kinevezték kormányzónak, és ez a távolságtartó, ámde udvarias viszony kölcsönös gyűlölködésbe fordult. Ettől kezdve a jezsuiták csak rosszat írtak róla, és őt látták további gyulafehérvári sikereik legfőbb akadályának.2 5 Ghiczy kormányzói kinevezésének okaként a szakirodalom a hármas tanács működésének zavarait említi. Kovacsóczy Farkas, Kendy Sándor és Sombori László működését rengeteg kritika érte, ugyanakkor ők is elégedetlenek voltak a király által biztosított feltételekkel. A nézeteltérések kiéleződéséhez hozzájárult a hármas tanács és Báthory István között kibontakozó kormányzati filozófiát és a vallás kérdését érintő vita. Ezeket a vitákat foglalta össze Kovacsóczy 1584-ben Kolozsvárott megjelent államelméleti traktátusa, amelynek a hátterében az 1583 végén előálló súlyos külpolitikai helyzet húzódott meg.2 6 A Porta a kozákok fosztogatásai és Péter moldvai vajda engedetlensége miatt Báthory Istvánt, illetve Erdélyt tette felelőssé. A gyanút fokozta, hogy a hármas tanács, a kiráfy instrukciójának szellemében, nem volt hajlandó fegyveres segítséget nyújtani Péter megrendszabályozásához. Ezért a Portán igen hidegen fogadták az 1583-ban az éves adóval a Portára érkező Margay Istvánt. Sőt, már olyan hírek is terjengtek, hogy Sztambul az ahdnáme és a határok felülvizsgálatára készül Bár a konfliktust sikerült 1584 elejére valahogyan elsimítani, a bizalmatlanság — különösen a budai pasa részéről — nem szűnt meg, és az erdélyi határt török portyák dúlták fel. Tavasszal a rendek kérést intéztek István királyhoz, hogy nevezzen ki egy kormányzót Erdély élére, mert a hármas tanács működésével elégedetlenek. Ugyanekkor újra felvetették a vallás 25 ΜΑΗ II, 799-800, 849, 872, 880, 885, 888-889. 26 Vö. Kovacsóczy Farkas: Dialógus Erdély igazgatásáról. In: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Vál. és jegyz. Klaniczay Tibor. Bp., 1982, (Magyar Remekírók), 1225-1255, Rácz Lajos: Főhatalom és kormányzás az Erdélyi Fejedelemségben. Bp., 1992, 135 és Köpeczi Béla: A magyar politikai irodalom kezdeteihez. In: Irodalomtörténeti Közlemények 74. (1970), 583-584.
