Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció; természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében 923
928 BOBORY DÓRA Ugyanakkor ennek csak egy része maradt fenn a németújvári ferences kolostor könyvtárában, ahová az unoka, Batthyány Ádám helyezte nagyapja és apja gyűjteményét, hogy „megszabaduljon"3 5 ősei nemkívánatos protestáns könyveitől.3 6 Más, Boldizsár possessor-jelzését tartalmazó példányok kerültek még elő Győr, Körmend, Sopron könyvtáraiból, valamint a budapesti Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár,3 7 valamint külföldi könyvtárak (például Bécs) állományából is. Könyvbeszerzéseit, melyek az 1570-es évekkel kezdődően váltak rendszeressé, Batthyány különféle csatornákon keresztül intézte. A legfontosabb kapcsolata Jean Aubri, a francia származású, de Frankfurtban, majd Hanauban élő és működő nyomdász és könyvkiadó volt, a rendkívül igényes, komoly kiadványairól híres Wechel-dinasztia egyik jogutódja.38 Aubrinak köszönhető, hogy Batthyány gyakran már megjelenésük évében hozzájutott bizonyos könyvekhez,3 9 de a könyvszámlákhoz csatolt levelek4 0 egyébről is árulkodnak. Jellemző például, hogy Batthyány nagyon tudatosan válogatott a megvásárlásra felajánlott címek között, alkalmasint saját listát állított össze az őt érdeklő példányokról,4 1 illetve saját maga kitartóan, akár éveken át is kerestetett egy-egy számára különösen érdekes könyvet. Elszántságát bizonyítja, hogy nem csupán hivatásos könyvkereskedőket (Aubri mellett Erhardt Hiller 42 és Erhardt Widmar43 kereskedőkkel is kapcsolatban állt) bízott meg különleges darabok felkutatásával, hanem gyakran barátait is bevonta a keresésbe.4 4 lálhattak. Ld. Magángyűjtemények Magyarországon 1551-1721. Szerk.: Monok István. (Könyvtártörténeti Füzetek 1.) Szeged, JATE Központi Könyvtára és I. sz. Magyar irodalomtörténeti tanszéke, 1981; Csapodi Csaba et al: Magyar könyvtártörténet. Budapest, Gondolat, 1987; Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Budapest, Gondolat, 1988; Ivànyi 1983. 389-433; és Robert Evans: The Wechel Presses. Humanism and Calvinism in Central Europe 1572-1627. Past and Present 1975. Supplement 2. 1-74. 35 Horváth Mária: Egy növényjegyzék hátteréből. Adalékok a németújvári (güssingi) könyvtár alapításának körülményeihez. Magyar Nyelv 1982. 78. sz. 197. 36 Koltai i. m. és Horváth i. m. 191-203. 37 Monok - Ötvös - Zvara i. m. 17. 38 A Wechel nyomdász-dinasztiáról ld. Evans i. m. 39 1577-ben nyomdafrissen kapja kézhez Jordán Tamás pestisről írott értekezését (Thomas Jordanus: Peste Phenomena ... exercitatio. Frankfurt, Andreas Wechel, 1576. Vö. Monok - Ötvös -Zvara i. m. 41), Crato gyászbeszédét (Johannes Crato: Oratio funebris de divo Maxaemiliano II. Frankfurt, Andreas Wechel, 1577. Vö. Monok - Ötvös - Zvara i. m. 44.), illetve Lewenklau Apomasar-fordítását GJohannes Leunclauis (ford.): Apomasaris Apotelesmata. Frankfurt, Andreas Wechel, 1577. Vö. Monok - Ötvös - Zvara i. m. 45). Vö. még Evans i. m. 35. 40 MOL Ρ 1314, 1073-1080 (Filmtár 4773. doboz). 41 Vö. Wylich Farkas (Jean Aubri szolgája) levele Batthyány Boldizsárhoz, 1587. február 7., Bécs: „... begern E. Gnaden wolle einen catalogum derer bûcher mir zukommen lassen..." MOL Ρ 1314, 52585. Közli: Iványi 1983. 424. 42 MOL Ρ 1314, 19367-19376 (Filmtár 4829. doboz). 43 Közli Iványi 1983. 421-423. 44 Ld. Bobory Dóra: Angaben aus Balthasar Batthyánys Briefwechsel. In: Monok - Ötvös -Zvara i. m. 223-235. Illetve Iványi 1983. 400-408; ő több, azóta elveszett levél alapján hozott rendkívül érdekes adatokat.
