Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Bobory Dóra: Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció; természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében 923
BATTHYÁNY BOLDIZSÁR ÉS HUMANISTA KÖRE 929 Kertművészet és botanika Mielőtt Batthyány Boldizsárnak Carolus Clusiusszal folytatott levelezésére, illetve kettejük botanizáló együttműködésének leírására4 5 térnék, az összehasonlítás, illetve az újszerűség megfelelő értékelése végett meg kell vizsgálni, milyen volt a kertművészet a királyi Magyarországon általában, amikor a híres botanikus először Bécsbe érkezett. Jóllehet nem maradt fenn leltár vagy rendszeres leírás korabeli kertekről,4 6 a bőséges magánlevelezésből és egyéb forrásokból számtalan adat segít képet alkotni a királyi Magyarország növénykultúrájáról. Ezek alapján megállapítható, hogy az arisztokrácia körében a gyümölcstermesztés volt a legelterjedtebb tevékenység, s e tekintetben a Nádasdy-család szerepe elsődleges fontosságú, hiszen gyümölcseik minőségének híre messze túljutott a bécsi udvaron. Még Mária királyné is kért tőlük barackfa-, szilvafa-, almafa- és körtefa-ágakat.47 Ezzel szemben orvosi kertek elenyésző számban lehettek jelen ez időszakban Magyarországon, hiszen az ún. hortus medicinalis4 8 tervezése és kialakítása komoly szakértelmet kívánt, s ilyen irányú képzéssel hazánkban nagyon kevesen rendelkeztek. Talán Szegedi Kőrös (Fraxinus) Gáspár, Padova neveltje, hozhatott létre efféle orvos-botanikai kertet Sárvárott, amikor Nádasdy Tamás udvari orvosa lett.49 Érdekesség, hogy az egyetlen bizonyosan létezett orvosi kertet5 0 Clusius egyik jó barátja, a pozsonyi orvos, költő és botanikus, Georg Purkircher51 alapította. Az ő kertje volt az első a 17. század folyamán tömegével megjelenő városi kiskertek sorában.5 2 Ez a rövid áttekintés megmutatja, hogy bár lehetett erős érdeklődés különleges növények iránt, és a nemesi udvarokban megvolt az anyagi háttér is az 45 Erről bővebben: Bobory Dóra: 'Qui me unice amabat'. Clusius and Balthasar Batthyány. In: Clusius in a New Context. Proceedings of the Conference in Leiden, 23-25 September 2004. Amsterdam, Edita, 2005 (sajtó alatt). 46 Az egyedüli kivételt enyingi Török Bálint csurgói kertjének leírása jelenti, mely 1552-re datálható. Vö. Stirling János: Egy híres kert Csurgón a XVI. század közepén. Somogy 1986/1. 14. sz. 82-85; Uő: Orvosi kertek Magyarországon a XVI. században. Orvostörténeti Közlemények 1985. 109-112. sz. 114-115; Uő: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Budapest, 1996. 47 Komoróczy György: Nádasdi Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok. Budapest, 1932. 84, és Takáts Sándor: Kertészkedés a török világban. In: Takáts 1917. 359-360. 48 Konrád Gesner kertosztályozási rendszerét egyszerűsítve leírja: Rapaics Raymund: A magyarság virágai. A virágkultusz története. Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1932. 220-221. 49 Takáts Sándor: Orvosságtudakozás és orvoslás a hódoltság korában. In: Takáts 1917. 123, 129. Takáts nem látja bizonyítottnak, hogy Fraxinus efféle kertet alapított volna a nádor szolgálatában, ezzel szemben Fazekas Árpád úgy tartja, az orvos nemcsak, hogy létrehozott egy hortus medicinalist Sárvárott, hanem még egy festőt is szerződtetni akart, hogy az értékes példányokat megörökíttesse. Vö. Fazekas Árpád: A magyar nyelvű herbárium-irodalomról. Orvostörténeti Közlemények 1982. 97-99. sz. 52. Sajnos, lábjegyzet vagy további referencia hiányában ezt a fontos információt nem használhatjuk teljes biztonsággal. 50 Stirling J.: Orvosi kertek i. m. 112. 51 Ld. Stirling 1996. 75; Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transsilvaniae biographia I-IV 1787; Gombocz Endre: A magyar botanika története. Budapest, Akadémiai, 1936. 81-82. 52 Stirling 1996. 75.
