Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533-1589) és Zsámboky János (1531-1584) (I. rész) 889
898 ALMÁSI GÁBOR szülő magyar király nyomába szegődjön: erről tanúskodik, hogy Ferdinánd határozata Prágában kelt. Meglepő, hogy nem egész három hét múlva Zsámboky fizetése megduplázódott: továbbra is a Magyar Kamara terhére 100 forintra nőtt. Jótevője ezúttal Miksa főherceg, cseh választott király volt, aki Bécsben rendelkezett apja nevében.4 2 Nem sokkal később Petrus Ranzanus „Magyar történetének" első kiadásában Zsámboky megemlíti, milyen kegyesen fogadta és beszélt vele Miksa.43 Elképzelhető, hogy ekkor kapta megbízását a könyvtár rendezésére - erről a szolgálatáról már konkrét értesüléseink vannak. Egy héttel Zsámboky fizetésemelése előtt a király emlékeztette későbbi alkancellárját, Johann Ulrich Zasiust arra a tervére, hogy létre akar hozni egy könyvtárat, melyen még a jogtudós Caspar Nidbruck kezdett munkálkodni, és melybe a híres orientalista Johann Widmanstetter (Widmanstadius) is beszállt.44 Néhány hónappal később értesülünk róla, hogy Zsámboky elvégezte a rábízott munkát, és ezért külön 100 gulden jutalomban részesült.45 Átkutatta az egyetem könyvtárát, és az oda rendelt diákok segítségével rendet teremtett, két indexet is készített, egyet a könyvtár állományáról, egyet pedig a beszerzendő könyvekről. Ezekkel a listákkal az egyetem rektora, Georg Eder járult Miksa elé.46 A munka, úgy tűnik, kifejezetten Zsámboky személyére volt szabva, ezért elképzelhető, hogy ezt vagy ő maga, vagy egy befolyásos patrónusa ajánlotta a főhercegnek. Mindenekelőtt két ember jöhet számításba: Oláh Miklós esztergomi érsek, a Magyar Udvari Kancellária feje és Liszthi János a Magyar Udvari Kancellára titkára, akitől az említett Ranzanus-kiadvány kézirata is származott.4 . Valószínűleg udvari familiárisi címét is, fizetését is részben az ő közbenjárásuknak köszönhette. Harmadikként említendő a kevésbé befolyásos Georg Eder rektor, akinek Ferdinánd császári koronázására szánt ünnepi kiadványába Zsámboky a császár és Eder tiszteletére is írt verseket.48 Bárki is volt Zsámboky beajánlója, az ifjú humanista elégedettséggel nyugtázhatta, hogy jól időzített, rövid magyarországi látogatását teljes siker koronázta. Udvari tisztsége nem akadályozta meg abban, 42 Windisch: uo. Kelt 1558. január 19-én. 43 Ranzanus, Epitome rerum hungaricarum, f. Aiii: „... gratiose alloqui, & in Patrocinium admittere es dignatus". 44 A rendelkezést Hilda Litzmann idézi. Lietzmann, H : Das Neugebäude in Wien. Münich-Berlin, 1987, 162, 17. jegyzet. Lásd még Gerstinger. Johannes Sambucus als Handschriftensammler, i. m. 273; Bálint-Nagy: Der weltberühmte Historicus, i. m. 165-166. Nidbruck tevékenységéhez: Bibi, Viktor: Nidbruck und Tanner. Archiv für Osterreichische Geschichte 85 (1898), 379-423. Widmanstetterhez: Allgemeine Deutsche Biographie 1875-1912. [a továbbiakban ADB] Leipzig, 187&-1912. Bd. 42. 357-359. 45 Peter Haller titkár levele Miksához (1558. máj. 27.): ÖStA HHStA Familienkorrespondenz, A Box 3, Bundle Christof Haller von Hallerstein, ff 47-48. (Részben idézve: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses 19 (1898), no. 16070.) A dokumentum kitér Miksa egyéb „kulturális projektjeire" mint a Práteren épülő „luschthaus" és az azt körülvevő kert állapotára. 46 Hans Gerstinger elképzelése szerint Zsámboky fő feladata a rossz állapotban lévő egyetemi könyvtárban lévő kéziratok összegyűjtése volt, a császári gyűjteménybe való átszállítás céljából. Gerstinger: Johannes Sambucus als Handschriftensammler, i. m. 273. 47 Lásd a neki ajánlott verset a kötet elején (Ranzanus: Epitome rerum hungaricarum, számozatlan lap). 48 Eder, Georg·. Triumphus D Ferdinando I. ... Archigymnasii Vienensis nomine pro foelicibus Imperii auspiciis renunciatus. Viennae, 1558. A .