Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533-1589) és Zsámboky János (1531-1584) (I. rész) 889
KÉT MAGYARORSZÁGI HUMANISTA: DUDITH ANDRÁS ÉS ZSÁMBOKY JÁNOS 899 hogy hamarosan visszatérjen Itáliába; Ferdinánd és Miksa egyelőre megelégedtek azzal, hogy biztosítsák jövőbeli jelenlétét az udvarnál. Új bevételeinek köszönhetően pedig egyre inkább a gyűjtésnek szentelhette magát. Újabb érdekes egybeesés, hogy Zsámboky magyarországi feltűnésével majdnem egy időben Dudith András is megfordult szülőföldjén, esetében mégis homályos, hogy mi lehetett az indítéka tanulmányai megszakításának, és Párizsból való hazatérésének. Tény, hogy kénytelen volt elöljárójával, az esztergomi érsekkel találkozni, aki előtt írásban vállalnia kellett, hogy egy év újabb itáliai tartózkodás után (hivatalosan, hogy kánonjogot hallgasson) immár véglegesen vissza fog térni és felveszi a papi rendeket - ellenkező esetben kanonoki és préposti járandóságaitól Oláh Miklós megfoszthatja.4 9 Dudith kellőképpen megrémült ettől a nem várt kötelezettségtől, és kétségbe esve írt Verancsics Antal egri püspöknek, hogy az általa egykor beígért két egyházi javadalmat — Oláh Miklós tudta nélkül — most valóban megkaphassa, „nem annyira saját és tanulmányai céljára, hanem azért, hogy szegény, szerencsétlen édesanyját és testvéreit fenntarthassa", cserében ismét felajánlotta, hogy Verancsics Antal unokaöccsét, Faustust magántanítványának fogadja.5 0 Dudith ezúttal nem érte el célját — Verancsicsnak nyilván nem volt érdeke Oláh hatalmi körébe beavatkozni —, és ha lényeges késéssel is, de 1560 folyamán visszatért Magyarországra. Időközben igyekezett elfogadni, hogy az esztergomi érsek további sorsának legfontosabb befolyásolója, mint azt egyetlen filológiai természetű publikációjának előszava is tükrözi: „ami pedig engem illet — írta Oláhnak —, jótéteményeiddel már régóta annyira leköteleztél, hogy joggal tarthatsz igényt mindarra, amit még életem során szorgalmammal elérek, akár a tudományokban, akár más téren".5 1 Míg Zsámboky ezekben az években Pádovától Párizsig, Párizstól Nápolyig, Nápolytól Gentig keresztül-kasul bejárta Európát, Dudith hirtelen felelősségteljes, rangos megbízásokkal találta magát szemben. Magyarországra visszatértekor Oláh Miklós titkáraként kezdett tevékenykedni, és minden valószínűség szerint ígéretéhez híven felvette a papi rendeket. Hamarosan, úgy tűnik, Nádasdy Tamás nádor melletti ítélőmesteri feladattal is megbízták, mely jogi ismereteket igénylő munka volt. Dudith „protho-notarius"-i címéről egyedül abból az 1561. január 1-én kelt zsinati meghívóból tudunk, melyet maga szerkesz-49 A történetet Szepessy Tibor bogozta ki, helyesbítve Costil (i. m. 68) eredményein. Szepessy: Marginalia Dudithiana, i. m. 74-75. Nem feltétlen kell ezt a rendelkezést Oláh ellenséges magatartásával magyarázni. Ebben az időben egyházpolitikája általában sokat szigorodott. Szemes J.: Oláh Miklós. Esztergom, 1936. 47; Adriányi, G.: Primas Miklós Oláh, Erzbischof von Gran (1493-1568). Der erste Erneuer des Katolischen Lebens nach der Reformation in Ungarn. In: Ecclesia Militans. Hrsg. von W Brandmüller. Bd. 2. Münich, 1988. 506. 50 A levelet 1558. október 28-án veszi kézhez Verancsics, egy nappal az említett Oláhnak tett kötelezvény kelte előtt. Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 1. 64-67. A Machinae novae (Venetiis, 1616) szerzője, Faustus végül Dudith barátjának Nicasius Ellebodiusnak lett egy ideig tanítványa. (Veress: Matricula et acta Hungarorum, i. m. 76-77.) 51 „Quod vero ad me attinet, ita tibi iam pridem maximis tuis beneficiis sum devinctus, ut quidquid in omni [mea] vita aut in litteris aut alüs in rebus nostra praestabit industria, id tu iure tuo optimo tibi [totum] vendicare possis." (Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 1. 84.) A könyv címe: Dionysii Halicarnassei de Thucydidis história iudicium Andrea Duditio Pannonio interprete. Venetiis, 1560.
