Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
884 DOMINKOVITS PÉTER ban elmondható: közkeletű toposz, a vármegyéket többnyire az alispán és a jegyző képviselte, csak fenntartásokkal fogadható el.142 így 1642-ben Eörsy Zsigmond alispán mellett a megyeigazgatásban szerepet nem vállaló, de a törvényhatóság középbirtokos nemességébe tartozó Viczay Ádám, míg 1646-ban a hasonló státusú Kisfaludy István személye jelezte: a megyei politikai elit e körnél és vezető képviselőinél jóval kiteijedtebb. 1655-ben a vezető Nádasdy familiáris Bezerédy György mellett e főúri családhoz szintén szoros szálakkal kötődő Vitnyédy István képviselte a törvényhatóságot.14 3 Elhamarkodott kijelentések helyett a további analitikus elemzésekre hívja fel a figyelmet Szepsy János és Récsey Bálint esete. Nádasdy Pál e két hűséges, a tárgyidőszakban megyei hivatalt nem viselt szervitora 1620 nyarán Bethlen Gábor besztercebányai országgyűlésén képviselték a vármegyét, és írtak részletes tudósításokat Batthyány (II.) Ferenc főispánnak.14 4 Több országgyűlési követutasítás hangsúlyozza: a kiküldött követek egyeztessék véleményüket más megyék delegáltjaival. A vármegyék szintjén történő egyeztetés már a 16. század végétől adatolható. 1596 januárjából ismert Sopron és Vas vármegye első közös közgyűlése. Valószínű, a közös főispán (gr. Nádasdy Ferenc) személye teremtette meg a közös feladatok (vallon katonák szállásoltatása, hadseregellátás) egyeztetett megoldását.14 5 A két vármegye döntően Vas vármegyében (Meszlen faluban) megtartott közös közgyűléseire Sopron követei instrukciókkal mennek, megjőve a közgyűlésnek beszámolnak.14 6 Ε vármegyék 1606-ban immáron Zalával kiegészülve a folyamatban lévő béketárgyalások lezárulásáig saját védelmükről határoztak. Többek között 500 lovas, 200 gyalogos azonnali kiállítását rendelték el.147 Mindegyikük érdekét szolgálta az 1614 májusában, a Vas vármegyei Szombathelyen megtartott közös közgyűlés. Ek- ; kor több főúrral együtt (pl. gr. rimaszécsi Széchy Tamás) királyi parancsra és nádori utasításra az oszmán előrenyomulás, a vagabundus-ok és a hajdúk miatt tartottak tárgyalásokat.14 8 A szomszédos, illetve egy adott térség vármegyéinek együttműködése mellett — 16 századi előzmények folytatásaként14 9 — a 17. század középső harmadában a rendi szervezkedés magasabb szintű megvalósulásával is találkozha- l tunk. 1632 tavaszán immáron a dunántúli rendek — akik a tájszemlélet miatt , magukat következetesen Cis-Danubienses-nek hívták — az adókivetés, a vármegyékre érvényes árszabás, a Rába több vármegyét érintő tisztítása, a katona-142 A 17. században ez a követi „felállás" jellemezte az 1659. évi országgyűlést, ott Bezerédy György alispán és mankóbüki Horváth György jegyző képviselték a törvényhatóságot. SL: SVMLt SvmProt. Tom. 2. 594. 143 SL: SVMLt SvmProt Tom. 2. 161-162., 259-260., 461., 144 Tóth P: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek II. Nr. 1510., Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe - Szepsy (Zepsy) János. In: Aetas, Történettudományi folyóirat (2002) 3^4, 5-35. 145 Tóth P: Vas vármegye, 1596: Nr. 136-149. 146 Turbuly É.: Sopron vármegye, 1604: Nr. 568., 579. 147 Tóth P: Vas vármegye, 1606: Nr. 930-932. 148 ZML IV A. 1. b. Acta Congregationalia, 1. d., 1614. május 5., Szombathely (Vas vm.) 149 Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A Győri Főkapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. 54., 98-100.
