Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
A 17. SZÁZADI MAGYAR VÁRMEGYE 883 pánságát viselő Nádasdy Ferenc Batthyány Ádámmal a szolgabírói karig lemenően egyeztette a tisztikar személyi összetételét.13 6 Vas megyében az alispáni kör sopronitól eltérő jellegzetessége az, hogy e személyek közül viszonylag több a jelentős magánkatonával rendelkező személy (pl. a 17. század középső harmadában a vezető Batthyány familiárisok közül a felsőkáldi Káldy család tagjai, Ferenc, majd fia, Péter). A török általi fenyegetettség miatt gyakran a térség várkapitányai közül kerültek ki Zala megye alispánjai. Ε szituáció konfliktushoz is vezetett: 1677-ben gr. Batthyány Kristóf dunántúli főkapitány e gyakorlattal szemben tiltakozott (Chernel Mihály, majd Perneszy János este), jelezve: ők a két feladatot egyszerre nem tudják megfelelően ellátni.137 4. Vármegyék a regionális és országos politikában A vármegyék érdekeiket, politikai állásfoglalásaikat az országgyűlésekre választott, utasítással ellátott, beszámolóra kötelezett követeik (2 fő) révén juttathatták kifejezésre. A követutasításokban a helyi problémák, azokon keresztül országos szintű ügyek jelentek meg. Pl. Sopron vármegye 1587. évi instrukciói a zálogbirtokok miatt a Magyarország-Ausztria közötti határkonfliktusokról a Dersffy, Nádasdy család ügyeit képviselve szóltak., míg Vas 1600. évi utasításában a megnövekedett adóterhek miatt javasolta az adózási szisztéma megváltoztatását, a házankéntiről a portákra történő visszaállást.13 8 Zala 1617. évi utasítása a helyi érdekek (pl. adózás könnyítése, a veszprémi katonaság megfékezése) mellett ország problémákra is kitért: az ország egysége érdekében kiegyezés a tiszántúli hajdúkkal, megbékélés az Erdélyi Fejedelemséggel.13 9 Sopron vármegyei 1649. évi követutasításában pl. a Draskovich nádor halála miatt szükséges nádorválasztás, a Rábaköz végveszélye mellett az egyik legégetőbb korprobléma, a felekezeti kérdés, a kettős használatú (evangélikus-katolikus) Sopron városi Szt. Mihály plébániatemplom harang-vitájában fogalmazódott meg.140 Miként a követutasítások döntően még összegyűjtésre, kiadásra várnak, úgy a vármegyei követek országgyűlési szerepéről, a vármegyék politikai életének országgyűlési visszhangjáról is máig csekély ismereteink vannak.14 1 Miként Sopron vármegye 17. századi országgyűlési követutasításainak szisztematikus gyűjtése is a jövő feladatai közé tartozik, úgy az országgyűlési követek pontos archontológiájának az elkészítése is. Már az adatgyűjtés jelen szakaszá-136 MOL Ρ 1314. hg. Batthyány es. lt., Missiles, Nr. 32.089., Nádasdy Ferenc Batthyány Ádámhoz, Szécsény, 1646. jan. 15. 137 ZML IV A. 1. b. Acta Congregationalia, 2. d. Gr. Batthyány Kristóf levele Zala vármegye fő-és alispánjaihoz, egyeteméhez, Rohonc, 1677. febr. 3. 138 Tóth P: Sopron vármegye 1587:Nr. 985., Uő: Vas vármegye ... 1600. Nr. 633. 139 Turbuly É.: Zala vármegye ... 1617: Nr. 968-977. 140 SL IV SVMLt A. 1. b. Acta Congregationalia 1. d. Szentmikós, 1649. jan. 18. 141 Guszarova, Tatjana: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen. Levéltári Közlemények 70. (1999.) 1-2., 3-22., Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az országgyűlési pasquillus. In: Uő: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. 1995. 152-180., 249-250. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai 8.)
