Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője - a központi utasítások végrehajtója: a 17. századi magyar vármegye 855
872 DOMINKOVITS PÉTER dott a megyeközpont — még nem állandósult a megyeszékhely. A vármegyei közgyűléseket több, döntően a Nádasdy család birtokrendszerébe tartozó településen, így Fertőszentmiklós, C-sepreg mezővárosokban, illetve a Viczay család Nagylózs (Loos) oppidumában tartották. A törvényszékeknek két helye alakult ki. A Nádasdy család birtokai közé tartozó Ujkér, miközben a Rábaköznek Németiben (olykor Tamásiban) szolgáltattak szerdai napokon törvényeket. Alapvetően mindkét törvényszéktartó település kisnemesi vidéken feküdt. Ε struktúra előzményei a középkorra nyúlnak vissza. A 15. századi Sopron vármegye is azon törvényhatóságok közé tartozott, ahol több sedria-tartó hely alakult ki. Közülük e században a Répce-vidéken fekvőek váltak stabillá: Csepreg mezőváros, illetve Ujkér, Kál. A struktúrák (és familiárisi körök) továbbélését mutatja az a tény, hogy e települések többsége a 15-16. század fordulóján azon főnemesi Kanizsay család birtokállományához tartozott, amelynek javait házassággal az 1530-as években a Nádasdyak (jelesen a későbbi nádor, Tamás) megszerezték. A törvényhatóság keleti felében a 15. század elejétől működött a Rábaköz törvényszéke, amelynek helyéül a források szórványosan Tótkeresztúrt, Bogyoszlót említik, de az valójában ekkor a hétfői, a 16-17. században pedig majd a szerdai napokon Németi községben stabilizálódott.80 A megyei rendek 1651. évi határozatukkal a törvényhatóság déli részén, az evangélikus rendek egyik központjában, Nemeskéren jelölték ki a törvényhatóság központját. 1652-ben e célra ott egy házat is megvettek, de közel két évtized múlva, 1669-ben, új megyeház építéséről hoztak határozatot („pro aedificatione domus de novo..."), és emiatt portánként 50 dénáros adót vetettek ki. (Az a forrásokból nem derül ki, hogy ténylegesen egy új ház építését, vagy a régi átépítését végezték-e el. Sajnos hasonlóképpen nem ismert az építés pontos ideje sem, csupán az, hogy az 1710-es évek megyei számadásai a megyeházat új épületként említették.) Ε lépéssel a vármegye rendjei a kötelező vármegyeház építést elrendelő 1723:73. törvénycikket jóval megelőzték. (Sopron hivatalosan 1786-ban lett megyeközpont.)81 Főispánjai, megyei hivatalai, hivatalviselői: A vármegye élén főispánként 1588-tól 1604 februárjában bekövetkezett haláláig gr. Nádasdy Ferenc állt, aki párhuzamosan (1562-1604 között) a szomszédos Vas vármegyében is ugyanezt a hivatalt viselte. 1604. évi halálával e tisztben őt — 1625 augusztusi elhunytáig — gr. Batthyány Ferenc követte, majd 1626 januárjától a frissen nádorrá választott gr. Esterházy Miklós töltötte be e hivatalt. Az Esterházyak család következő generációja is megszerezte ezt a pozíciót; Miklós nádort fiai követték: a vezekényi csatában másik három Esterházy családtaggal elesett gr. Esterházy László (1645. szept. 25.-1652. aug. 25.), majd halálával öccse, a fiatal gr. Esterházy Pál (1687-től herceg), aki a családnak örökös főispáni címet szerzett Sop, , QO ron varmegyere. 80 Csukovits Enikő: Sedriahelyek ... 367., 370-371., 376., 383. 81 SL: IV A. 1. a. SVMLt Prot. Tom. 2. 743., Silmeghy Dezső: Sopron vármegye levéltáránk történetéből. In: Levéltári Híradó, 6. (1956) 1, 61., 104. 82 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp. 1994. 96., 107., Batthyány Ferencre: Koltai András: Adam Batthyány und seine Bibliothek. Eisenstadt 2002. 9-19. (Burgenländische Forschungen Sdbd. 24.), Esterházy Miklósra: Péter Katalin: Esterházy Miklós. Bp. 1985. (Ma-
